Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

>9 János, K. Mitru és M. János tanukat idéztesse meg és az előrebocsátott irányban megtartandó ^bizonyítási eljárás után hozzon uj ítéletet. 13A szándék megállapítása a sértés és az ennek előidézésére használt eszköz alapján. — Szándékos emberölés. (1882. november 9. 14007. sz. a.) A kir. Curia : Mindkét alsóbb bírósági Ítélet részbeni megváltoztatása mellett D. Tódor vádlott a btk. 279. §-ában meghatározott szándékos emberölés bűntettében mondatik ki bűnösnek, s a mai naptól számítandó tíz évi fegyházra Ítéltetik. Indokok: Arra nézve, hogy vádlott N. Pávelt késsel mellbe szúrta, mely szúrás következtében N. P. a cselekmény elkövetése után mintegy fél óra alatt meghalt: e helyen is elfogadtatnak az első bíróság ítéletének a vizsgálat és végtárgyalás eredményezte bizonyítékokra alapított indokai. A cselekménynek szándékos emberölés bűntettévé minősítésére nézve irányadónak vétetett, hogy vádlott a bűnvádi iratokkal felküldött és ezen legfelsőbb bíróság által is közvetlenül szemlélt, középnagyságú, éles pengével ellátott kést N. Pávelnek egyenesen mellébe döfte ; hogy vádlott ezen cselekedetének elkövetésekor beszámítható, sőt józan állapotban volt ; hogy a szúrást oly erővel intézte, hogy annak, ha véletlen akadályokba nem ütközik, a testbe mélyen behatolnia kellett, és minthogy egy ily eszközzel, és mint az eredmény mutatja, nagyobb erő kifejtésével az emberi test nemesebb részeire, s nevezetesen, mint a jelen esetben, a mellkas baloldalára intézett szúrás, a sziv vagy tüdő megsértése által rendszerint a sértettnek halálát okozza ; minthogy ezen cselekmény bekövetkezésének rendes volta, az élet közönséges és mindennapi tapasztalatain alapul; minthogy továbbá a ki oly cselekedetet szándékosan visz véghez, a melyről tudja, vagy a melyről tudnia kell, hogy rendszerint másnak halálát okozza : az ezen cselekedetet épen azon eredményért hajtotta végre, tehát azon eredményt okvetlenül akarta; minthogy ezenfelül a szándékos és gondatlanság közötti különbség épen abban van, hogy az előbbinek esetében az eredménynek mint a cselekedet valószínű 2*