Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)
20 következményének, az utóbbi esetében pedig csak mint lehetőségnek kell a tettes lelkületében visszatükröződnie; minthogy végre a szándék épen ugy, mint minden ténykörülmény, nem csupán egyenes, hanem közvetett bizonyítékokkal, jelenségekkel is bizonyítható, a fent kiemelt körülmények pedig egymással összefüggő, semmi által meg nem szakított, a bekövetkezett eredményre irányzott szándéknak fenforgására mutatnak : ez okoknál fogva vádlott cselekményét emberölés bűntettének kellett minősíteni. És minthogy azon körülmény, hogy a cselekményt megelőzőleg az annak elkövetésekor jelen volt milovai lakosok vádlott irányában támadó vagy fenyegető állást vettek, s hogy nevezetesen a sértett először bántalmazta volna vádlottat, csupán ez utóbbi által állíttatik, de semmivel sincs bizonyítva ; másfelől az sem volt megállapítható, hogy vádlott ölési szándékát előre megfontolta volna: a cselekmény a B. T. K. 279. §-ában meghatározott s azon törvényszakasz rendelkezése szerint büntetendő szándékos emberölésnek volt minősítendő. 14. Az, hogy a cliens orvosának a kedvezőtlen üzleti menetre hivatkozással kijelenti, hogy nagyobb dijazást nem tudott küldeni, s az orvos azt válaszolta : «nem tesz semmit, meg vagyok elégedve", a nagyobb díjazásra létrejött megállapodásról lemondásnak tekintendő-e? (1882. október 26. 3043. sz. a.) A bpesti VI—VIL ker. kir. jbiróság L. M. L. ujitó felperesnek Dr. F. Sándor ujitott alperes elleni, 470 frt iránti újított perében ítélt: A perújításnak hely adatik és a legfőbb Ítélőszék részéről helybenhagyott 6624/80. számú elsőbirósági ítélet hatályon kívül helyezése mellett, ha ujitott felperes leteszi a főesküt arra, hogy az 1875. évre honoráriumként alperes részéről küldött 160 frtnak, 1876. évre küldött 100 frtnak, 1877. évre küldött 75 frtnak, és 1878. évre küldött 60 frtnak átvételekor ki nem nyilatkoztatá, miszerint ki van elégítve, továbbá, hogy midőn 1879. évi első félévre honoráriumát kérte alperes, azon kérdésére, mennyi volt 1878. évben honoráriuma, ki nem jelenté, miszerint 60 frt, azon