Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)
peresek ügyének rendezését mily feltételek alatt vállalta el, alperest felperesek főesküvel kínálták meg, illetve F. Zs. tanukénti kihallgatását hozták javaslatba; tekintve, hogy nevezett tanú felpereseknek a per során tett későbbi nyilatkozata szerint elhalt; tekintve továbbá, hogy az ez ügybeni mulasztás nemcsak alperest, de esetleg felpereseket is terhelheti, felperesek által felkínált s alperes által elfogadott föeskü döntő bizonyítékul felperesek szövegezése szerint alperesnek volt megítélendő, stb. A kir. tábla : Az eljáró kir. járásbíróság ítélete megváltoztat tatik és felperesek keresetüktől ezúttal feltétlenül elmozdittatnak. Indokok : Felperesek kártérítési követelésüket abból származtatják, hogy alperes ügyvéd mint megbízottjuk a reá bizott birtokátirás körüli működésében oly mulasztásokat követett el, melyek folytán az általuk megvett birtok az eladók terhére időközben bekebelezett adósságok miatt elárvereztetvén, felperesek azt újra megvenni kényszerültek, és ekkép alperesnek eljárásában tanúsított hanyagsága okozta károsodásukat. Minthogy azonban az 1874. 34. tcz. 69. §-a c) pontja szerint az ügyvéd azon esetre, ha a reá bizott ügyekben hanyagságot vagy késedelmezést tanusit, fegyelmi vétséget követ el, s így azon kérdés, vajon tényleg oly hanyagság vagy késedelmezés fenforog-e, és vajon ebből eredhet-e felpereseknek kártérítési igénye, előbb az ügyvéd ellen a fentidézett törvényben körülirt fegyelmi eljárás utján megállapítandó, ugyanazért felpereseknek ezen előleges eljárás megindításának mellőzésével indított kártérítési keresete mint időelőtti a per érdemében felhozott érvelések figyelmen kivül hagyása mellett feltétlenül elmozdítandó volt. A m. kir. Curia : A másodbiróság ítélete megváltoztattatik, jelen kártérítési per már mostan elbirálhatónak mondatik ki s a kir. itélő tábla utasittatik, hogy ez ügyben érdemleges ítéletet hozzon ; mert a kártérítés iránti jog rendszerint mint minden egyéb magánjog, a rendes biró előtt, az átalános törvénykezési szabályok szerint lévén keresendő, miután e tekintetben az ügyvédek elleni kártérítési igények érvényesítésére nézve az 1874: 34. tcz. semmi kivételt nem tesz, a kártérítési kereset megindítása, a kártérítési igény vagy átalán a kereshetőség fegyelmi eljárás utján való. előzetes megállapításától jelen esetben sem volt függővé tehető.