Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

296 tott végrendeletek közvégrendeleteknek nem tekinthetők ugyan, de ha oly szokás, hogy 1861. jul. 23-tól az 1876. évi tö'rvényczikk életbe léptéig szolgabíró és esküdttársa előtt az ország valamely részébeni megyei kiküldetés nélkül is alkottattak végrendeletek, perrendszerüleg bebizonyittatik, ezek érvényes magánvégrendeleteknek elfogadhatók. Indokok: Tekintve, hogy az ideiglenes törvénykezési sza­bályok 5. §-a világosan kimondja, hogy a végrendeletek külső kellékei tekintetében, a magyar törvényekben, statútumokban s törvényes gyakorlaton alapuló különböző szabályok, polgári állásra való tekintet nélkül, nemes és nem nemes személyekre egyforma hatálylyal birnak, ebből önként következik, hogy az ország vala­mely részében netán fenállott és perrendszerüleg bizonyított oly szokás, mely szerint szolgabíró és esküdttársa előtt megyei kiküldetés nélkül, is alkottattak végrendeletek és ezek érvénye­seknek tartattak, elfogadandó s az ily módon alkotott végrende­letek érvényeseknek tekintendők. Minthogy azonban 1853. évi május i-től, az osztr. polgári törvénykönyv behozatalától kezdve a magyar törvények visszaállí­tásáig, vagyis 1861. évi július 23-ig, a végrendeletek csak ezen törvény értelmében voltak alkothatók, az 1876. évtől kezdve pedig csak az 1876: 16. tcz. rendelkezése szerint alkottathatnak: ki kellett mondani, hogy a döntvény csak azon végrendeletekre vo­natkozhatik, melyek 1861. évi július 23-tól az 1876. évi 16. tczikk életbe léptéig jöttek létre s melyekre nézve perrendszerüleg iga­zoltatott, hogy keletkezésük helyén és idején az érintett s jog­szabályt képező törvényes szokás valósággal fenállott. Kelt Budapesten, a királyi Curia polgári szakosztályának 1883. márczius 17-én tartott teljes-üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi ápril hó 9-én tartott teljes­ülésben.

Next

/
Thumbnails
Contents