Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

265 ala nem írhatja, okvetlen szükséges, hogy a végrendelet végrendel­kezőnek az irni és olvasni tudó tanuk egyike által felolvastassák, és hogy ennek megtörténte után végrendelkező kijelentse, miként az okirat az ő végrendelkezését tartalmazza, és hogy mindezek megtörténte magán az okiraton a tanuk által igazoltassák. A fenforgó esetben azonban a törvénynek fentebb kijelölt intézkedése figyelmen kivül hagyatott, mert alperes saját beisme­réseként is, a különben is nehéz hallású végrendelkezönek az egyik tanú által Írásban foglalt végrendelet a végrendeleten tanu­ként nem szereplő B. Henrik által lön hangcső segítségével fel­olvasva Továbbá az eredetben is becsatolt végrendelet megtekinté­séből kétségtelen, hogy a végrendeleti tanuk a 6. §. azon intéz­kedését, «a mely szerint a végrendeletnek a végrendelkező által történt megkeresztezése után, általuk és nem a végrendelkező által igazolandó lett volna magán a végrendeleten, hogy örökhagyó előtt a végrendelet a tanuk együttes jelenlétében felolvastatott, és hogy örökhagyó kijelentette, hogy a felolvasott végrendelet az ő végrendeletét tartalmazza, és hogy azt tanuk előtt keresztjegyével ellátta« figyelmen kivül hagyták, mihez képest a végrendelet, mint az 1876. évi 16. tcz. 6. §-ának meg nem felelő, érvénytelennek nyilvánítandó, és örökhagyó hagyatéka tekintetében a felperesi keresethez képest a törvényes örökösödés rendje megállapí­tandó volt. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék alperes felebbezése folytán 7723/81. sz. a. következő Ítéletet hozott: A bpesti kir. itélő tábla ítélete az abban felhozott indokok­ból helybenhagvatik és még azért, mert az 1876. évi 16. tczikk !-_6. magán végrendeleteknél azok alkotását illetőleg megtar­tandó szabályokat határozottan körülírják oiyképen, hogy ezen szabályok megtartása magából a végrendeletből kitűnjék, ily alak­ban tehát a végrendelet önmagában a végrendeleti örökös mellett bizonyító erővel birván, az ellenkezőt azon fél, ki a végrendeletet megtámadja, tartozik bizonyítani; tekintve tehát, hogy a jelen perben fenforgó esetben az idézett törv. 6. §-ában körülirt sza­bályoknak meg nem tartása magából a végrendeletből s annak a tanuk által történt hitelesítéséből, a mint ez a másodbiróság által

Next

/
Thumbnails
Contents