Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

164 14. §-a értelmében a társulat részére fentartott azon jog pedig, hogy a részvények befizetése iránt intézett felhívás eredménytelensége esetében a késedelmes részvényes részvénye érvénytelennek nyilváníttassák, jelen esetben nem gyakoroltatván, sem a részvény érvénvtelensége a nem fizetés kizárólagos jogkövetkezményéül alapszabálvszerüleg kikötve nem lévén, alperes részvénytulajdonosi minősége s abból folyó kötelezettsége megszűntnek nem tekintethetett. Alperes tehát a társaságnak jelenleg is részvényeséül volt tekintendő. S miután azt, hogy a kereseti részvények névértékének hátralékát képező s keresetbe vett összeget befizette volna, a per során nem is állította, a befizetés szüksége pedig a tartozások fedezésére szükségelt vagyon elégtelenségét bizonyító csőd által kellőleg indokoltatik ; miután továbbá a társaság összes vagyonára elrendelt csőd hatása a részvényesek aláírásával biztosított egész alaptőkére vagyis a részvényeseknél levő s még be nem fizetett öszszegekre is kiterjed, ennélfogva annak hatálya és tartama alatt, a befizetés iránti kötelezettség elévülése meg nem kezdődhetvén, alperesnek a kereskedelmi törvény jelen esetre különben nem alkalmazható 121. §-ára alapított elévülési kifogása alappal nem bír ; s miután másrészről az aláirt részvénytőke a társulat jogi létének alapfeltételét s a tőke biztosítása által létrehozott jogi személyiség alapvagyonát képezi, s ehhez képest az ennek a társasággal szerződők részére való előállítása iránt vállalt kötelezettség, a kezesség accesssorius és feltételes jogi természetével nem bir, hanem egyenes és feltétlen kötelezettséget képez arra nézve, hogy az aláírással biztosított vagyon a szükséghez képest előállittassék; s miután ezek szerint alperes azon kifogása, «hogy felperes kereseti követelése csakis a kezesség jogi természete alapján lenne megbírálandó», alappal nem bir, s ennek következtében az aláirt részvény értékéig feltétlen vállalt kötelezettséget részben vagy egészben megszüntethető azon körülményt, hogy a csődtömeg a hátralékban levő 50% részvénytőkének bekivánása által a részvényeseket szükségen felül terhelné, s azoktól a társulat fedezetlen tartozásait meghaladó mérvű befizetést követelné, mint kifogást kimutatni alperes tartozott és ezt kimutatni elmulasz-