Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

126 ruházta. Hogy ez által a többi hitelezők károsodtak, az kitűnik a csőd eredményéből ; hogy vádlott tudta, hogy ezen kielégítés által a többi hitelezőit károsítja, kitűnik abból, hogy a szakértők nyilatkozata szerint vádlott már 1878. év végén a mérlegből, tehát ezen kielégítés előtt tudta, hogy adósságai felülhaladják vagyonát és e szerint tudnia kellett azt is, hogy az egyik hitelezőnek adott kielégítés által a többieket kárositja. Hogy ezt tudnia kellett, kitűnik saját vallomásából is, mely szerint a kielégítés alkalmával már nem tehetett fizetési kötelezettségének eleget. A kielégítés módja pedig az eddig fenállott gyakorlat szerint az 1840. XXII. tczikk 131. §-a d) pontja által tiltottnak veendő. Tekintve tehát, hogy az idézett törvény által megkívánt minden kellék fenforog vádlott cselekményénél, tekintve, hogy e cselekmény a btk. 414. §-a 3. p. szerint is büntetendő, vádlott figyelemmel a btk, 2. §-ára is a vétkes bukás vétségében ezért volt bűnösnek kimondandó. A Curía : A k. tábla Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. 82. Aki valamely orvosról azt állítja, hogy bizonyos beteg baját fel nem ismerte, és igy ez, ha tovább is gyógykezelése alatt marad, okvetlenül meghalt volna, nem követ el rágalmazást. (1882. november 29. 7527. sz. a.) A kir. Curía : Mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatásával vádlott az ellene a B. T. K. 258. §-a alapján emelt rágalmazási vétség és következményei terhe alól felmentetik. Indokok : Vádlottnak a kihallgatott tanuk vallomásai szerint azok előtt tett azon nyilatkozata, miszerint: ha B. János továbbra is magánvádló gyógykezelése alatt maradt volna, miután az a betegséget fel nem ismerte, menthetlenül meghalt volna, orvosi szakértői egyéni nézetet foglal magában ; ezen a betegség akkori állása szerint adott nyilatkozat azonban a btk. 258. §-ában körvonalozott rágalmazás tényálladékát meg nem állapítja, a mennyiben ezen állitásnak valódisága esetében is, azon körülmény, hogy magánvádló a betegség tüneteit állítólag nem helyesen ismerte volna fel, a büntetőeljárás megindításának okát nem képezheti, sem vádlót a közmegvetésnek ki nem tenné ; ehhez képest, stb