Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

I2S 8i. x. Az 1875. XXXVII. tcz. 26. §-ának második pontja megengedvén, hogy a kereskedő csak minden második évben készítsen leltárt illetőleg árutárt, ellenben mérleget ugyanazon törvényszakasz első pontja szerint minden évben tartozik késziteni: azon vagyonbukott kereskedő, ki ebbeli kötelességét megszegve nem készit évenkint mérleget, a btk. 416. §-a 3. pontja értelmében a vétkes bukás vétségét követi el. 2. Ha a szenvedő vagyoni állapot felülhaladja a cselekvőt, akkor a vagyonbukott kereskedőnek tudnia kell, hogy egy vagy több hitelező jogos követelésének kielégítése vagy kedvezményben részesítése a többiek megkárosításával jár. (1882. január 31. 25286. sz. a.) A bpesti kir. ítélő tábla : Az első bíróság ítélete megváltoztatik, vádlott a vétkes bukás vétségében mondatik ki bűnösnek, s ezért tizennégy napi fogházra Ítéltetik, köteleztetik egyúttal 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett a felmerült eljárási és rabtartási költségeket megfizetni. Indokok : Vádlott a kir. ügyész által azzal terheltetik, hogy évenkint mérleget nem készített, s hogy néhány hitelezőjét a többiek kárára kielégítette. Az első vádpont vádlott beismerése, valamint a szakértők nyilatkozata által be van bizonyítva. Az első birósái; által felhozott azon mentő indok, hogy vádlott az 1875. XXXVU. tcz. értelmében csak minden második évben volt köteles mérleget késziteni, nem volt elfogadható, mert az 1875. évi XXXVII. tcz. 26. §-ának 1. pontja szerint a leltár és a mérleg minden évben készítendő, és e szakasz 2. pontja csakis a leltárra illetve árutárra, nem pedig a mérlegre nézve engedi meg, hogy az minden 2. évben készíttethessék. Tekintve, hogy vádlott jelzett mulasztása az 1840. XXII. tcz. 131. §-a bj pontja, valamint a btk. 416. §-a 3. pontja értelmében a vétkes bukás vétségét képezi, vádlott ebben volt bűnösnek kimondandó. De megállapítja vádlott ezen bűnösségét még az 1840. XXII. tcz. 131. §-a d) pontja értelmében az is, hogy vádlott W. és G. hitelezőinek követeléseik fedezésére kézi zálogot adott, illetve az utóbbira néhány könyvkövetelését reá