Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

I24 vádlott bűncselekményének rugóját ölési szándék képezte. A btk. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés tényáíladéka e szerint vádlott ellen bebizonyítva lévén, a jogos védelem mentő körül­ménye pedig vádlottra nézve, ki testvére vagyona ellen jogtalan támadást intézett, és testvérét annak visszautasítása közben sebezte meg, fen nem forogván, a másodbiróság ítéletét a bűnösség meg­állapítása és a tett minősítése tekintetében a fent kitett kiegészí­téssel helybenhagyni kellett. Ugyanazon Ítélet a büntetés és a költségekben való elmarasztalás tekintetében azért hagyatott hely­ben, mert vádlott be nem ismerte, hogy látta volna, mikor testvére pisztolylyal reá akart lőni, de az csütörtököt mondott, és azt K. Ikonia sem bizonyítja, mert nincs kizárva, hogy egyszer csütörtököt mondott fegyver másodszori elcsettentésre elsüljön, mert K. Ikonia vallomása szerint férje kezében pisztoly volt, mely utóbb az udvaron találtatván, azt férjének kellett kihozni, s e szerint vádlott véde­kezése, hogy testvérénél, midőn a puskából reá lőtt, még pisztolyt is látott és tettét az ijedtség s ujabb lövéstöli félelem behatása alatt követte el, igazolásra talál, stb. 80. Hamis magánokirat készítése vagy valódi magánokirat tar­talmának jogtalan megváltoztatása csak akkor képez a btk. szerint büntetendő magánokirathamisitást, ha a megváltozott okirat valamely kötelezettség vagy jog létezése, megszűnte vagy megváltoztatásának bizonyitására használható. (1882. deczember 1. 11980. sz. a.) H. József némi változtatásokat tett azon könyvecskében, mely arra volt rendelve, hogy Sz. Gyula és neje háztartásához szükséges és hitelbe történt husvásárlások bejegyeztessenek. A kir. Curia : A bpesti kir. itélő tábla végzése azon indo­kolásánál fogva hagyatik helyben, mert az állítólagos bűnjel mint egyszerű feljegyzés a feljelentő ellen lefolytatott polgári perben hozott ítélet tanúsítása szerint sem a követelési jog alapjának, sem a követelés összegének bizonyítékául nem szolgált, hanem a feljelentő Sz. Gyula a keresetbe vett összeg megfizetésében azért marasztaltatott el, mert a hus hordatását elismerte, a kereseti összeg mennyiségét pedig nem kifogásolta.

Next

/
Thumbnails
Contents