Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam III. kötet (Budapest, 1883)

241 lekményekre vonatkozólag, a kir. itélő táblának Ítélete, ha ellene a vád képviselete részéről nem használtatott felebbvitel, a perorvoslatnak csupán vádlott részéről, az 1880: XXXVII. tcz. 43. 1. pontja alapján való használata folytán, a kir. Curia által a vád szempontjából egyátalán nem, és igy azon kérdésben sem vizsgálható felül, vajon a kihágásnak minősített cselekmény, a törvény helyes alkalmazása mellett nem képez-e büntettet vagy vétséget?) Kelt Budapesten, a királyi Curia büntető szakosztályainak 1882. évi november 13-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi november 25-én tartott teljes ülésben. 157A jövedéki kihágási törvény főleg a bélyegcsonkitás, bélyegrövidités által okozott kár helyrepótlását és megtorlását tűzi feladatul, míg a bélyeghamisítás a nagyobb veszélyességü azon cselekményt sújtja, midőn az állam bélyegjegye vagy utánoztatik, vagy olyképen meghamisittatik, hogy használtságának jelei eltávolíttatván, ujolag mint még nem használtak alkalmaztatnak. (1882. november 2. 3485. sz. a.) A budapesti kir. törvériyszék : B. K. János vádlottat a bélyeghamisítás bűntettének vádja alól felmentette, ellenben a btk. 412. §-ba ütköző bélyeghamisítás vétségében vétkesnek kimondta és ezért 1 havi fogházra és 1000 frt pénzbüntetésre ítélte. A budapesti kir. itélő tábla: Vádlottat a bélyeghamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek, egy évi börtönre (4 havi vizsgálati fogság leszámításával) és 200 frt pénzbüntetésre ítélte. A m. kir. Curia: A bélyegjegyek az állam fenhatósági jogainál fogva kizárólag az állam által hozatván forgalomba, ezek közhitelességü jelvényeket képeznek, melyek meghamisítása a fenállott előbbi jogszokás szerint csalást, a btk. 412. §. intézkedése szerint pedig nem pusztán pénzbüntetéssel büntetendő jövedéki kihágást, hanem bélyeghamisítás vétségét vagy bűntettét képezi. Ugyanis a jövedéki kihágási törvény főleg a bélyegcsonkiDöntvénytár, uj folyam. III j6