Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

13° B. T. K. 4.6. §-a érintetlenül hagyván a bíróságok (hatóságok) fegyelmi- és rendhatóságát, ez által fenhagyta a bíróságnak azon jogát, hogy csekélyebb helytelenségek, durvaságok vagy a szenvedélyességek eseteiben, a külön kihágási eljárás mellőzésével azonnal vagy az illető ügy elintézésével együtt állapítsa meg a bíróság iránti tiszteletet, a törvénykezési méltóságot megsértő személy ellen rendetlenségi, illetőleg fegyelmi megdorgálást vagy pénzbüntetést; mig ellenben a kihágási B. T. K. 46. §-a által jogot adott a bíróságnak arra. hogy az esetben, ha a sértést erősebbnek, illetőleg komolyabbnak, esetleg a felelős személyt rögtön meg nem határozhatónak találja, a mennyiben súlyosabb büntetendő cselekmény nem forog fen, annak mint kihágásnak bűnvádi uton való megbüntetése iránt intézkedjék ; tekintve végre, hogy a törvényszékek elé tartozó bűnvádi ügyekre vonatkozólag az eljárás, törvény vagy kötelező rendelet által szabályozva nem lévén, a kérdés alatti hatóság mikénti gyakorlatának részletes sza báljozása pedig a bűnvádi eljárásról szóló törvénykönyvnek feladatát képezvén : ennek nem létében ugy a fenforgó tárgyra, valamint a bűnvádi eljárás legfőbb feladatára nézve a régibb törvényeknek és a törvénykezési gyakorlatnak az ujabban létrejött törvényekkel és az ezekben elfogadott elvekkel való összhangzásba hozatala a legtöbb esetben magára a bíróságra hárul. Mindezeknél fogva kimondja a Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozással a 3150/1882. cur. sz. a. előterjesztet bűnvádi ügyre : hogy «a bíróság jogosítva van bűnvádi ügyben is, ha a hozzá intézett beadvány a biróságot vagy valamelyik biró személyét sértő, vagy a biróság iránti tiszteletet megsértő kifejezést tartalmaz : e • miatt az ellen, a ki e beadványt ennek sértő tartalmát tudva aláirta, habár az nem lenne ügyvéd, a kihágási eljárás mellőzésével fegyelmileg akár megdorgálást, akár pénzbüntetést megállapítani.» Ennek folytán tekintve, hogy az 1874. évi XXXIV. tczikk 67. §-a szerint az ügyvéd az általa készített, illetőleg jegyzett beadványban használt illedelmetlen és sértő kifejezések miatt őt birságban marasztaló határozat ellen egy fokú felebbezéssel élhet, s arra nézve, hogy az ügyvéd és nem ügyvéd között e tekintet-