Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

ii4 nelyéhez legközelebb eső Orosházán az átadás idején 10 frt volt, a 8 frt 50 krjával szállítandó 400 métermázsa árkülönbözete tehát 1 frt 50 krral számítva 600 frtot tesz ki ; 3. a négy tétel alatt az átvétel czéljából K. Simon és M. Lajos tanuk vallomása szerint kiszolgáltatott 560 db. zsáknak a D. alatti S. Hermán tanú vallomásával tanúsított 14 frt kölcsöndija; 4. az átvett zsákokból vissza nem szállíttatott, s alperes által sem kifogásolt 20 dbnak 8 frt értéke, és 5. az A. és B. alattiban bíróilag megállapított szemleköltség, a mennyiben azok a kereskedelmi törvén}' 347. §-ában foglalt jog és kötelezettségen alapulnak, s azokban alperes feltétlenül marasztalandó; ellenben a 2. tétel alatt felszámított, s alperes által valódiság tekintetében kifogásolt 12 frt követelésben alperes a visszakínált s felperes czégvezetöjének megítélt föeskü letételétől feltételezetten volt elmarasztalandó. A budapesti kir. ítélő tábla alperesnek 1881. márczius hó 22-ik napján 4149. szám alatt közbetett felebbezése folytán 1881. évi november hó 26-ikán 3489. szám alatt következő ítéletet hozott : Az eljáró első bíróság fenti keletű és számú Ítélete nem felebbezett részében érintetlenül hagyatik, felebbezett részében pedig megváltoztatik, és felperes keresetével elutasittatik. Indokok : Jelen perben a perelhetési jog kérdéseinek elbírálásánál, miután felperes azt, hogy K. Simon ezen ügyletből folyó jogait átengedte volna, nem is állította, az a döntő kérdés igazolta-e alperes tagadásával szemben felperes, hogy K. Simon a kérdéses ügyletet felperes nevében kötötte meg ? — mert ez esetben K. Simon a kereskedelmi törvény 368. §. harmadik bekezdése értelmében felperesnek csak megbízottja volt, s igy a kérdéses ügyletnél felperes szerződő félnek tekintendő, a szerződésből folyó jogok és kötelességek tehát őt illetik; ellenben ha K. Simon, ki ugy saját előadása, valamint M. Lajos, K. Salamon és R. Ignácz vallomása szerint felperesnek különben is rendszerinti bizományosa, az ügyletet nem világosan felperes nevében kötötte meg, a kérdéses ügylet általa csak mint felperes bizományosa által kötöttnek tekintendő, ez esetben pedig a keresk. törvénv