Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

109 már az igény bejelentése előtt jogérvényesen meg volt ítélve, mert továbbá a bejelentett követelés egy évi haszonbér összegét meg nem haladja, és mert végrehajtató nem tagadta, hogy az összeirt ingóságok a foglalás idején a bérleménv területén találtattak, az pedig, hogy azok ugyanott vagy végrehajtást szenvedettek saját birtokán termettek-e, a polg. törvk. rendts. 362. §-a szempontjából egészen közönyös. A haszonbéren felül felszámitott többi követelésekre nézve ellenben a követelt elsőbbség megállapítható nem volt; mert az 1868. évi 54. tcz. 362. szakasza a törvényes zálogjogot a haszonbérbe adó részére csak a haszonbéri követelésekre nézve biztosítja és ezen törvényszakasz mint kedvezményt nyújtó szoros magyarázatu lévén, másnemű követelésekre, ha azok a haszonbéri szerződésen alapulnak is, ki nem terjeszthető. A magyar kir. Curia F. Barnabásnak felebbezése folytán 1882. márczius 28-án 143. sz. a. következő végzést hozott: A másodbirósági végzésnek a 600 frtnyi haszonbéri követelésre s járulékaira vonatkozó neheztelt része indokainál fogva helybenhagyatik. 5iHa a tulajdonjog arányának megállapítása iránt még 1881. évben önálló kereset indíttatott, s ezen peres ügyben még ugyanezen évben periratok is lettek váltva: az ily peres ügy nem képez az 1881. LX. tcz. által szabályzott végrehajtás folyamán felmerült olyatén ügyet, mely azon tcz. 143. §-a alá volna vonható. (1882. évi 2318. sz. a.) A m. kir. Curia: Azon illetőségi összeütközésre vonatkozólag, mely az abrudbányai nehezék-pénzalapon R. Ferencz és társai elleni tulajdoni birtokarány megállapítása iránti perében az abrudbányai kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság s a gyulafehérvári kir. tszék közt felmerült, az emiitett per elbírálására a gy.-fehérvári tszék mondatott ki illetékesnek. Mert a kérdéses per nem képez az 1881 : LX. tcz. által szabályozott végrehajtás folyamán felmerült olyatén ügyet, mely