Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

I 10 azon tcz. 143. §-a alá volna vonható. Önálló keresettel indította meg azt a felperes 1881. febr. 11-én s beadva volt abban 1881. év végéig már a viszonválasz is. Az ily folyamatban volt ügyekre nézve pedig az 1881 : LIX. tcz. 100. §-ának b) pontja rendeli, hogy a birói hatáskör s az illetőség kérdése a korábbi törvények szerint döntessék el, ugyanazon §-nak a) pontja csak a további eljárás iránt intézkedvén. Es hogy a kir. törvényszék ezen perben illetékesen járt el eddig s fog eljárni továbbra is, ez iránt nem hagynak fen semmi kétséget az 1868: LIV. tcz. 17., r8. s 94. §-ai, valamint az 1871. XXXI. tcz. 18. §-a sem. 52* 1. Kárbiztositási ügyletet érvénytelenné nem tesz a biztosított épület minőségének helytelen bemondása, ha az épület valódi minősége által a koczkázat nem növekedik. 2. Azon körülmény, hogy a biztositott lakház a biztositás tartama alatt lakatlanná lett, a tűzveszélyt fokozó s a biztositás elvállalására befolyással birhatandott változásnak nem tekinthető. Ezen változás bejelentésének elmulasztása tehát a biztosítási szerződés érvényére befolyással nem bir. (1882. április 1. 1047. sz- a0 K. Sámuel felperesnek a magyar-franczia biztosító társaság alperes elleni 287 frt és járulékai iránti kereskedelmi perében a budapesti IV. kerületi kir. járásbíróság mint kereskedelmi bíróság 1881. évi márczius hó 30-ik napján 6310. szám alatt következő ítéletet hozott: Alperes köteles a kereseti 287 frt kárösszeget, ennek 1881. évi márczius 14-től számítandó 6°/0-os kamatait felperesnek megfizetni. Indokok : Alperes a kereseti követelés ellenében c ak azon kifogással élt, hogy felperes hamis bevallást tett és hogy a biztositott tárgyon bekövetkezett változást be nem jelentette. Az első kifogás azonban nem alapos, mivel a csatolt A. alatti dijkötvény szerint a biztositás az épület fedelére és annak falazatára vonatkozik ; és igy ha maga az épület barakk volt is, annak a