Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

2.3 gástalan előéletű a büntetőtörvény 473-ik §-ában minősített hiva­talos hatalommali visszaélés vétségében vétkeseknek mondatnak ki és e miatt ezen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó egyenként három havi fogházra, valamint a bünt. törv. 484-ik §-a szerint hivatalvesztésre Ítéltetnek. Indokok : Panaszos ifj. Sz. András elsőrendű vádlott T. Antonie m. nádasi községi biró, és másodrendű vádlott B. Györ­gye községi esküdt, mivel gazdájától egy kis bort lopott, annak feljelentése folytán, hivatalos eljárásuk alkalmával oly kegyetlen módon megverték, hogy az az ügyiratokhoz csatolt orvosi látlelet szerint könnyű testi sértést szenvedett. A vádlottak ellenében e miatt elrendelt vizsgálat, valamint a mai végtárgyalás folyama alatt elsőrendű vádlott beösmeri, hogy panaszosra, midőn az a község házánál megjelent és a jelen volt gazdája előtt a borlopást tagadta, háromszor egy korbácscsal ütötte. Nem különben másodrendű vádlott is beismeri, hogy pana­szost midőn ez a vaspereczeket kezére tétetni nem engedte, egyne­hányszor felpofozta és fülénél fogva megrázta. Panaszos pedig, vádlottak beismerő vallomásaikkal összhang­zóan vallja, hogy elsőrendű vádlott őt megkorbácsolta, második rendű vádlott pedig őt felpofozta és fülénél fogva rázta. Vádlottak ezen ténykedésük, vagyis hogy panaszost hivata­los eljárásuk alkalmával tettleg bántalmazták, ellenükben, saját beismerő vallomásuk által, valamint panaszosnak vádlottak vallo­másaikkal tett egybehangzó vallomása által beigazolva lévén, ők a bünt. törv. 473-ik §-ában minősített hivatalos hatalommali vissza­élés vétségében vétkeseknek voltak kimondandók és mint ilye­nek elítélendők is voltak. Azon enyhítő körülményeknek tekintetbe vételével, hogy vádlottak jó előéletűek, valamint hogy beösmerés­ben vannak, de másrészt tekintve azon súlyosító körülményt is, hogy panaszost oly kegyetlenül verték meg, hogy az, az orvosi lát­lelet szerint könnyű testi sértést szenvedett, az ítéletben kimért büntetés igazolt. Vádlottak felebbezése folytán a budapesti kir. itélő tábla 1881. évi május 11-én, 42533. sz. a. következő ítéletet hozott: A királyi törvényszék fenti keletű és számú, Ítélete ugy

Next

/
Thumbnails
Contents