Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

5 becsületsértés kihágásában K. István és Cs. István tanuk terhelő vallomása alapján vétkesnek kimondani és elitélni kellett. Azon cselekmény, hogy A. János a mostoha anyját meglökte, a tett elkövetésekor hatályban volt bűnvádi gyakorlat szerint, minthogy a sértés orvosi látlelettel nem igazoltatott, testi biztonság elleni kihágást képezett, a btk. 261. §-a alapján pedig mint meggyalázó cselekmény a becsületsértés vétségét képezné ugyan, minthogy azonban a korábbi cselekmények elbírálásáról a btk. 2-ik §-a szerint az enyhébb jogszabály alkalmazandó, és a fenforgó cselekmény az előtt csak kihágást képezett, a becsületsértés pedig a korábbi törvények szerint csak pénzbirsággal volt büntethető, ez alapon panaszlottat a becsületsértés kihágásában vétkesnek kimondani és szabadságvesztésre át nem változtatható pénzbüntetésre Ítélni kellett. A. Jánosné és a kir. ügyésznek felebbezése folytán a legfőbb ítélőszék 1881. október 19. 7993. sz. a. következőleg ítélt: A budapesti kir. ítélő táblának ítélete, oly kiigazítással, hogy az elsőrendű vádlottra kiszabott pénzbüntetésnek behajthatlansága esetében vádlott 1 napi elzárásra ítéltetik, egyebekben felhívott indokainál fogva helybenhagyatik. 3A B. T. K. előtt fenállott büntető gyakorlat szerint oly cselekmények, melyek orvosi látlelet által igazolt testi sérelmeket eredményeztek, hivatalból üldöztettek. — A btk. 2. §-ához. (1 881. évi 6730. sz. a.) A következőkben közölt esetnél a testi sértés 14 napi gyógyulási időt vett igénybe. így tehát a B. T. K. 301. §-a szerint ezen cselekmény a súlyos testi sértés vétségét képezi. Azonban az eset az előbbi joggyakorlat alatt követtetett el, a midőn a testi sértés, ha az ez által okozott sérülés 20 napnál tovább nem tartott, kihágást képezett. Tekintettel a B. T. K. 2. §-ára, ezen cselekmény kihágásnak minősitendö a B. T. K. életbelépte után is. Miután pedig ezen cselekmény ugy az előbbi joggyakorlat,