Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

XXIV Lap 39. Dolus eventualis mellett nem állapitható nieg a gyilkosság, és akkor emberölés forog fen -- --- --- --- --- -— --- --- —- 7 3 56. A curia a főbenjáró bűntettek esetében súlyosabb minősitést adhat a cselekménynek, mint a milyet annak az alsó bíróságok adtak, a büntetést a kir. ügyész indítványára való tekintet nélkül hivatalból felemelheti s a büntetési nemet is súlyosabbra változtathatja. — A férjes nő, ki nem férjétől származó gyermekét közvetlenül a szülés után megöli, nem büntethető a B. T. K. 284. szakasza alapján, hanem a 289. §. minősítése alapján .-- --- — -— --- --- 114 123. Annak megállapításánál, hogy a vádlott a tettességben avagy a segítésben mondandó bűnösnek, figyelembe veendő-e azon körülmény, hogy a cselekmény elkövetése nem az ő, hanem a másik vádlott érdekében állott? —- --- — -— --- — — --- — 250 124. A cselekmény véghezvitelének határozottan megkezdettnek kell lenni, hogy a kísérlet büntethető legyen -- --- --- --- --- --- 252 XX. FEJEZET. A testi sértés. 2. Vádlott azon tette, hogy panaszos után követ dobott, mely azonban a panaszost nem találta, büntetendő cselekményt nem képez, annál kevésbbé azonban akkor, ha panaszos önmaga szolgáltatott okot az által, hogy a vádlottat előzőleg becsületsértő szavakkal illette. — Az előbbi gyakorlat szerint a szülebántalmazás bűntette csak a vér szerinti szülők vagy öregszülők iránt volt elkövethető, nem pedig a mostoha szülő ellen is ... --- — --- --- — 3 3. AB. T. K. előtt fenállott büntető gyakorlat szerint oly cselekmények, melyek orvosi látlelet által igazolt testi sérelmeket eredményeztek, hivatalból üldöztettek. — A btk. 2. §-ához --- --- --- --- --- 5 29. A főnök a kereskedő segéd felett házi fegyelem gyakorlatára jogosított személynek tekintendő -- ... _-- --_ — _-- 32 33. A ki orvos nem lévén, mégis veszélyessé válható műveleteket visz más testén véghez, a gondatlanságból okozott testi sértésben bűnös. 63 40. A hivatalos eljárásban levő csendőrön a könnyű testi sértés azon alkalommal ejtetvén, midőn egyszersmind hatóság elleni erőszak követtetett el, az önálló vétséget nem képez, hanem az utóbbi erőszak megtorlásánál csak súlyosító körülményül veendő --- —- 78 69. (1882. évi 1. sz. teljes tanács-ülési döntvény.) A magyar B. T. K. életbeléptetése előtt elkövetett oly büntetendő cselekmény, mely az elkövetéskor hatályban volt törvény vagy jogszabály szerint könnyű testi sértési kihágást képezett, a B. T. K. 301. §-a által pedig súlyos, illetőleg könnyű testi sértés vétségének minősíttetik ; tekintettel a B. T. K. 2. §-ára, mely a régi és az uj törvény intézkedései közül a legenyhébbet rendeli alkalmazni; könnyű testi sértési kihágásnak minősitendő és a büntetés neme elzárásban állapítandó meg. 139 70. (1882. évi 2. sz. teljes tanács-ülési döntvény.) Súlyos testi sértés