Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

XXV bűntettének a btk. 92. és 2o, §-ai alapján .ulyos testi sértés vétségére való átváltoztatása esetében a btk. 302. §-ában meghatározott fogház, valamint a pénzbüntetés együtt alkalmazandók. (1882. febr.8.) - .... ... ... ... ... XXII. FEJEZET. A személyes szabadságnak megsértése magánszemélyek által. 21. A kik a cselekményt közösen és együtt, habár csak egyikök érdekében követik el, valamennyien tetteseknek tekintendők — 40 30. A személyes szabadság megsértésének tényálladéka akkor is forog fen, ha a sértett fél csak néhány pillanatra gátoltatik akaratának szabad megvalósításában ... _-. ... ... — ._. ... 53 XXVI. FEJEZET. A lopás. 1. Kő-sónak a sóbányából való elvétele nem jövedéki kihágást, hanem lopást képez XXVII. FEJEZET. A rablás és zsarolás. 47. A sértett fél nyakán csüngő zsinór leszakitása és a zsinóron levő aranypénz ily módon történt elvétele képezi-e azon erőszakot, melyet a törvény a rablás fogalmához megkiván ? ... —. ... — 95 75. A B. T. K. 106. §-ában foglalt elévülési időhatárok nem a törvény által megállapított büntetési tételekhez mérendők, hanem figyelembe veendő, vajon nem kellett volna-e a fenforgó esetben a büntetés kiszabásánál a 92. §-t alkalmazni, és ha igen, akkor az elévülési idő a 92. §. értelmében reducált büntetési tétel szerint határoztatok meg. Ha tehát a fenforgó rablási cselekmény elévülés hiányában 5 évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetéssel sújtatott volna,az elévülés nem 10, hanem 5 év alatt áll be. — Elévülés esetén a bűnvádi eljárás mindig végzésileg szüntetendő be. — Rablás. 148 ni. A büntetőtörvénykönyv 350. §-a alapján a zsarolás vétsége állapitandó-e meg az ellen, ki adósától a pénzt követelése kielégítése czéljából erőszakkal veszi el? -__ —•- —- --- --- — — 226 124. A cselekmény véghezvitelének határozottan megkezdettnek kell lenni, hogy a kísérlet büntethető legyen. — Rablás --- — --- 252 XXVIII. FEJEZET. A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. 38. A sikkasztásnak tényező eleme a jogos birtoklás és jogtalan hováforditás, mig a csalásnál már maga a birtoklás jogtalan uton szereztetik. — Midőn tehát valaki mástól egy tárgyat átvesz azon czélzattal, hogy azt eladja és a vételárt megtartsa, és ezt meg is teszi: nem csalást hanem sikkasztást követ el --- --- ... -— — --- 71