Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

XXIII 5- A másoktól hallott rágalmazó állítás tovább terjesztése mennyiben büntethető? ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 6. Ha a rendőri közeg oly időben, midőn ő nincs hivatalos szolgálatában, a közerkölcsiség megóvása végett felszólít egy nőszemélyt nyilvános helyről való távozásra, s a nő vagy kísérője erre a rendőri közeget tettlegesen sérti: ezen cselekmény nem képez a hatósági közeg elleni erőszakot, hanem becsületsértést .. ... — ... 10 13. A sértő szavak mennyiben jogosítják fel a sértettet, hogy a sértő ellen tettlegességhez nyúljon ? — — ... ... — — ... ... 25 14. Ha rágalmazás és ugyanazon személy által ugyanazon alkalommal egy más meggyalázó kifejezés használatával becsületsértés is követtetik el, ezen két cselekmény a B. T. K. 9>.§-ában meghatározott eszmei bűnhalmazatot képezi, és vádlott ezen szakasz alapján egyszerűen a rágalmazás mint súlyosabb büntetéssel sújtandó cselekmény miatt lesz büntetendő ... ... ... ._. ... ... _.. 27 24. Az utczán vagy más nyilvános helyen egyoldalulag elkövetett verés a B. T. K. 261. §-a alá tartozó meggyalázó cselekményt, vagy pedig a K. B. T. K. 75. §-a alá eső nyilvános verekedést képez-e? 44 28. A gazda és cseléd közötti viszony szabályozásáról szóló 1876. évi XIII. tcz. 45. §-a szerint nem vélelmezhető, hogy a gazda a cselédet becsületében érinteni szándékozott volna ... ... __. ... ... 50 41. A bünt. törvénykönyv életbelépte előtt keletkezett becsületsértési ügyekben az abban meghatározott pénzbüntetés behajthatatlansága esetében szabadságvesztés alkalmazandó ... ... ... ... ... 79 78. Ezen szavak használása nő ellen: «locsogó szájú, csajhos, loncsos», becsületsértést képez ... ._. ... __. ... ... __. ... ... ... 153 80. A btk. 264-ik §-ának 3-ik pontja rendeli ugyan, hogy az állitások bebizonyításának még a sértett fél beleegyezésével sincs helye, ha az állított tényre nézve jogérvényes megszüntetési határozat hozatott, melynek az esküdtszék általi bírálata s mintegy felülvizsgálata meg nem engedhető : ebből azonban nem következtethető, hogy okiratok felolvasása és tanuk kihallgatása azon czélból s azon korlátok között se engedtessék meg, hogy a vádlott azokból érveket meríthessen az általa elkövetettnek állított sajtóvétség beszámithatóságának, a vétkesség vagy hibásság fokának s a javára szolgálható enyhítő körülményeknek tisztába hozására s az esküdtek ez iránybani kellő felvilágosítására. — Ha a biróság ezt elmulasztotta, az eljárás megsemmisítendő.-- -.. ... ... ... --- --- ... — 156 86. Ha valaki ugyanazon becsületsértő állítást egy-egy tanú előtt kétszer hozza fel, fenforog-e a teljes bizonyíték? ... ... .-- --- 168 XVIII. FEJEZET. Az ember élete elleni bűntettek és vétségek. 13. A sértő szavak mennyiben jogosítják fel a sértettet, hogy a sértő ellen tettlegességhez nyúljon? ... — ... --- --- --- --- — 25,