Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

i66 közösen elköltsék. A helyi viszonyokkal leginkább ismerős N. Mihály máris F. bezárt kapuján keresztül az udvarra bemászott, hogy a juhot kézhez kerítse. Azonban a N. által támasztott zajra a háziak felébredtek és tetteseket tervük kivitelében megakadályozták. A miskolczi kir. törvényszék: i. B. József, 2. J. Péter 3. N. Mihály, a btk. 336. §. 3. pontjában körülirt lopás bűntettének és a btk. 65. §. szerint minősülő kísérletében bűnösnek kimondatnak ; ellenben 4. Cs. Sz. Mihály lopás büntette kísérletének vádja alól felmentetik. Ugyanazért a btk. 338., 66. és 92. §-ainak egybevetésével elitéltetnek és pedig első- és másodrendű vádlott egyenkint négy havi fogházra, harmadrendű vádlott pedig hat hónapi börtönre. Indokok: — — — Az előadott tényállás a btk. 336. §. 3. pontjában meghatározott lopás bűntettének kísérletét képezvén, a teljes beismerésben levő vádlottak ebben voltak bűnösöknek kimondandók. A vádbeli cselekmény a megnevezett vádlottakon kívül még a velők együtt levő Cs. Sz. Mihálynak is terhére rovatott ugyan, azonban vádlottak egyező vallomása és a ténykörülmények nem mondván ellent vádlott azon előadásának, hogy a tettlegességben részt nem vett, a czélba vett szándékról tudomással nem birt, panaszos kapuja előtt való jelenléte csak az előtte titkolódzó vádlottak szándéka iránt való kíváncsiságból és azon hiedelemben történt, hogy azok lányok után járnak: a neki súlyul rótt vád alól felmentendő volt. Elitélt vádlottakra nézve a czélba vett bűncselekmény keresztülvitele esetén a btk. 338. §. szerint fegyház lenne ugyan alkalmazandó, de jelen esetben a lopásnak csak kísérlete lévén elkövetve, a btk. 66. §-ában foglalt rendelkezéséhez képest nemcsak a fegyház legalsó mértéke, hanem azon alól is, tehát börtönbüntetés is szabható ki, minél fogva N. Mihály vádlott, mint ki a megkisérlett lopásban legtöbb részt vett, mindazonáltal azon enyhítő körülmények tekintetbe vételével, hogy fiatal korú, a czélba vett lopás a vagyonbiztonságot nem nagy mérvben veszélyeztető cselekményt képezett, tulajdonképen betörés elő nem fordult, az ítéletben meghatározott tartamú börtönbüntetésre volt elitélendő ; mig B. József és J. Péter vádlottaknak, N. Mihálynál még csekélyebb mértékben