Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)
"5 vádlott a gyermekhulla feltalálása előtt néhány nappal szült, a gyermekhulla nyakára kötve talált rongydarab pedig kétségtelenné teszi, hogy a gyermek vádlott szülöttje volt. Mindezek alapján vádlottat a B. T. K. 284. §-a alá esö szándékos gyermekölés bűntettében bűnösnek kimondani, s ugyanazon szakasz, továbbá a B. T. K. 289. és 57. §§. alapján stb. elitélni kellett. A budapesti kir. itélö tábla: Az elsöbirósági ítélet indokainál fogva helybenhagyatik. A kir. Curia mint legfőbb ítélőszék: Mindkét alsóbb bíróság ítélete megváltoztatik: vádlott a B. T. K. 281. §-a harmadik bekezdése szerint, lemenő ágbeli rokonon erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondatik ki bűnösnek s ezen Ítélet keltétől számitandólag öt évi fegyházra ítéltetik, szabadságvesztés büntetésének ezen tartamából azonban a hibáján kivül hosszabbra nyúlt vizsgálati fogsággal tizenegy hónap kitöltöttnek nyilvánittatik. Indokok: B. T. Könyvünk 18. fejezetében az emberi élet ellen elkövetett büntettek beszámításának és büntetésének rendszerében a B. T. K. 284. §-ában egy külön ismérvekre alapított kivételes intézkedést foglal magában, melynek egyik lényeges objeetiv ismérve : az anya által szülés alatt vagy közvetlenül szülés után szándékosan megölt gyermeknek házasságon kivül születése ; e meghatározás a törvényben annyira világosan van kifejezve, hogy kizár minden kétséget az iránt, hogy a törvény ezen intézkedésének beszámítása alá nem vonható azon anyának cselekménye, a ki házasság tartama alatt született gyermekét szándékosan, habár a születés alatt vagy közvetlenül azután megölte. Minthogy pedig ugy vádlott beismerése valamint a vizsgálat összes adatai alapján megállapított tény, hogy vádlott nem házasságon kivül, hanem a házassági kötelék fenállása és igy annak tartama alatt született gyermekét fosztotta meg szándékosan életétől, annálfogva cselekményében a 284. §. meghatározásának egyik lényeges objeetiv ismérve teljesen hiányzik, mely a nemzés idejének és körülményeinek tekintetbe vételét kizárja, s épen azért kizárja vádlott azon védekezésének figyelembe vehetését is, hogy a nemzés idejében férjétől külön élt és nem férjével hanem egy harmadik személyivel nemzette gyermekét. 3*