Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

63 kölcsön, melyről az A. kötvényt R. Jakab részére kiállították, leszámlálva nem lett. Indokok : Habár az adóslevél a törvény által megkívánt formaságok megtartása mellett lett is kiállítva : mindamellett nincs kizárva, mint ez a perr. 168. §ból kivehető, hogy a perbefogott a kölcsön leszámolását kifogás alá vegye és annak begyözésére a perrendtartás által szabályozott bizonyítási módokac alkalmazásba vehesse. Igaz ugyan, hogy a perr. "211. §. rendelkezése szerint az eskü általi bizonyítás csak akkor alkalmazható, ha a bizonyítás más módon nem eszközölhető; azonban ezen intézkedése a törvénynek csak azon esetre vonatkozik, ha a bizonyitó fél részéről a perben más bizonyítási mód is hozatott javaslatba, mely esetben a főeskü általi bizonyítás csakis feltételesen ajánlottnak veendő (perr. 231. §-)• A bizonyitó fél azonban olyankép nincs kötelezve a főeskün kivül netalán rendelkezésére álló más bizonyítási módot is a perben ajánlani, hogy ha ezt nem tette, csupán e miatt a főesküvel való bizonyítástól elüthető legyen. Ezeknélfogva, miután alperesek a döntő körülményre a nélkül, hogy eziránt más bizonyítékot ajánlottak volna, felperest a főesküvel szabályszerűen megkínálták, ez pedig azt nekik visszakínálta ; a jelen ügy kimenetelét az alpereseknek visszakínált főeskü le- vagy le nem tételétől függővé tenni kellett. 23. Ha a kereshetőségi jog elleni kifogás a felebbezésben felhozatott, de a/, első biróságnál elő nem fordult, az a felső bíróság által figyelembe ucm vétethetik. (1881. jul. 28. 5116. sz. a.) Az ungvári kir. járásbíróság M. Géza mint a. u. szlatinai birtokosság gondnokának, H. Hermann elleni 631 frt s jár. iránt indított perében következőleg itélt: Alperes köteles M. Géza mint a. u. szlatinai birtokosság gondnokának 261 frt tőkét s perköltséget feltétlenül megfizetni, 50 frt tőke fizetés alól alperes felmentetik, ha leteszi a pótesküt arra nézve : «hogy a kereseti bérfizetés részbeni törlesztéséül felperes utalványára 50 frtot valósággal lefizetett K. Lajosnak.» Alperes beismerésével és az A. a. okmánynyal igazoltatott azon körülmény, miszerint az u. szlatinai regalejogot 315 frt 50 kr. évi bérfizetés mellett felperestől bérbe vette. Miután pedig ezen szerződós 1873. évi január 1-től számított 3 évre köttetett, s alperes perrendszerüleg be nem igazolta, hogy a bérlettől felperes 3 hó múlva felmentette, a mennyiben 3 hóig