Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

55 nem fogadható, mert a sértés elkövetése által sem a sértettben előidézett lelki kedélyállapot vagy ingerültség, sem pedig ezen lelki ingerültségnek következményei a sértő ellenében a bűntény minősitésének megállapítására sem a tenállott btő joggyakorlat sem az életben levő btk. szerint tekintetbe nem vétethetnek és e jelen esetben még annál kevésbbé, mert e jelen sérelmezésnél a súlyos testi sértés megállapítására az ejtett sértés folytán annak következményeképen a btk. 304. §-ban indokul szolgálható eset t. i. a méhmagzatnak elvesztése sem következett be. Sztr. Gyulát illetőleg pedig :i sértés mérvére és minőségére nézve irányadóul szolgálhat a törvényszéki orvosnak az észlelt kóráUnpotról kiállított azon véleménye, hogy a sértésnek minősége a gyógykezelő orvosok kórrajza után Ítélhető meg ; a gyógykezelő orvosok pedig az e tekintetben adott vallomásuk szerint, különösen Sch. orvos, ki a sebet bekötötte. 14 napi gyógyulást teljesen elégségesnek mond, a gyógykezelő orvos G a sértést 16—18 nap alatt begyógyultrak mondja, ezen vizsgálati adatok szerint tehát, ugy a Sztr. Gyulánén M. József által ejtett, ugy M.-en Sztr. Gyula által ejtett sértések könnyű sértések lévén, minek pedig a tett elkövetésekor fenállott büntető gyakorlat szerint kihágást képezni kellett, stb. 19. 1. A vagylagos szándék (dolus alternativiis) a határozatlan szándéknak egyik nemét képezvén, nem mondható gyilkosságban Minősnek az, a ki arra határozza magát, hogy elmegy egy másikhoz és attól valamit kér és ha ez azt nem adja át, megöli, s ezen elhatározását végre is hajtja. 2. Ugyanezen esetben nem foro'x fen rablás kísérlete általi bűnhalmazat, minthogy a rablás a vagyon ellen irányzott büntettet képez, és a B. í. R. 341. §-a szerint idegen ingó dolognak a személy elleni erőszakkal vagy fenyegetéssel eltulajdonitási szándékkal való elvétele által van bevégezve, s a kísérlet az idegen ingó dologhoz való nyúlás vagy a személy elleni erőszaknak az elvétel ezéljáböl való megkezdése nélkül nem foroghat fen ; továbbá mivel a jelen esetben a személy elleni erőszak már magában véve egy a rablásnál sulvosabb büntetendő cselekménvt képez, tehát az eröszakot magát még egv külön bűntett alkateleinévé s igy egy bűntettből még egy másik bűntett kísérletét is képezni nem lehet. (1880. 11,766. sz. a.) K. János 1880. márczius 13-án este D. Samut felkereste boltjában, hogy tőle, mintegy tiz év előtt visszatartott 30 frtnyi bérét, visszakövetelje. Ez azonban tőle megtagadtatott, ugy, hogy a boltból csakhamar eltávozott. Kevés idő múlva azonban ujolag visszatért a boltba, megújította követelését ; miután pénzt még ekkor sem kapott, észrevétlenül kirántotta börtönőri szuronyát és azzal D