Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

49 bank felperesnek körülbelül 30000 akó dongafát, 2/3 részben 50-től 80 alsósokat, V3 részben 80-tól 110 akósokat, akóját 1 frt 60 krral számítva; továbbá körülbelül 30000 akó dongafát 1, 2 és 3 akós hordóknak, és végre körülbelül 15000 akóra való dongafát 25 — 40 akós hordókra, ez utóbbi minőséget és mennyiséget akónkint 1 frt 5 kr. árért, és igy összesen alperes felperesnek eladott 75000 akóra való dongafát, és pedig oly feltétel mellett, miként az eladó alperes köteles a fentebb részletezve is előadott egész mennyiség az;iz 7 5000 akó dongafa 2/3 részét 1872. évi ősz folyamában, az V3 részét pedig 1873. év tavaszán, a gőzhajók járása megkezdése idejekor, felperesnek Barcson a Dráva partján pontosan és hiánytalanul átszolgáltatni. Ezen kötéslevél valódiságát alperes nemcsitk tagadásba nem vette,hanem azáltal, hogy ennek értelmében az őszi szállításra bizonyos mennyiségű dongafát szállított is, a tavaszra átadni kötelezett egész mennyiséget át is adta, továbbá hogy az ebben kötelezett 21000 frt foglalót felperestől felvette és ennek egy részét annak később ismét visszafizette, tényeivel is megerősitette és igy ezen kötéslevél valósága és az ebben körülirt üzlet megtörténte bíróilag is elfogadandó volt. A mi az alperesnek a hivatkozott kötésiével kelte idejére vonatkozólag tett megjegyzéseit és előadásait illeti, mint nem is szorosan ezen ügyletre, hanem a B. M. czéggel kötött üzletre vonatkozók : e helyen mellőzendők. A mi a megítélt 10500 frt elmaradt haszon vagy nyereség jogalapját illeti, a keresetlevél mellett egyszerű másolatban B. alatt felhozott, Bécsben 1872. évi szeptember 4-én kelt kötéslevellel igazolta felperes, hogy az alperes banktól megvett 75000 akó dongafa felét, vagyis 35500 akóra valót, akóját 1 frt 55 krral számítva B. M. czógnek eladott, ós hogy ezen czég az ezen eladás után származott nyereséget 10500 frtot, az eladó jelenlegi felperesnek azonnal ki is fizette. Ezen B. alatti kötéslevél és felperesnek erre vonatkozó azon előadása, hogy a B.-től kapott 10500 frt nyereséget, és azon kívül még 1875 frtot visszafizetni volt kénytelen, mert a feltételeknek meg nem felelhetett, alperes ez iránybani tagadása ellenére is elfogadandó volt, mert a B. alatti köíéslevél valóságát és felperes erre vonatkozó fentebb körülirt előadását maga a vevő B. M., továbbá a kötéslevelet irt üzlet- és czégvezető, továbbá Tr. Ede, Pf. József és B. Miksa tanuk hittel erősített vallomásaikkal igazolták. Az alperes banknak azon B. alatti kötéslevól ellen tett azon kifogása, hogy az a keresetlevél mellett A. alatt felhozott kötéslevélre nem vonatkozhatik, mert a B. alatti levélben 1872. évi május hó 12. kelt kötóslevélre történik hivatkozás, mig a Döntvénytár. XXVIII. (]