Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

Ki kiskorú S. Juliánná mint néhai S János jogutódai részére, másik felerészben S. Imre, S. Pál, S. Teréz férj. B. Joahimné és S. Ágnes férj. Sz. Antalné mint S. Rozália jogutódai részére ezennel megítéltetik, oly hozzáadással, hogy felpereseknek kórelme folytán eszközlendő tulajdonjog bekeblezóse alkalmával ezen felperesek egyúttal 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett tartoznak tűrni, hogy felperesnö javára az életfogytiglani haszonélvezeti jog özvegyi jog czimén a tulajdonjog bekeblezésével egyidejűleg bekebleztessók ; s ennek folytán felperesek azon kérelmével, h-jgy a megítélt részletek birtokába bocsáttassanak, elutasittatnak. S. Erzsébet özv. S. Mihályné és G. István mint kiskorú G. István term. és törv. gyámja a felperesek sorából kihagyatnak, továbbá valamennyi felperesek a fentebbi telekjegyzőkönyvben foglalt A. I. 1U telekre nézve indított keresetükkel elutasittatnak. Okok: Annak előre bocsátásával, hogy felperesek alperes abbeli állitását, miszerint a 106. sz. tjkvben fogl lt 1/é teleknek a fele néhai S. István által L. Istvánnak még életében eladatott, továbbá hogy a másik fele a községházban, habár nem birói árverésen, de a kihallgatott tanuk e részbeni vallomásaik szerint a községi elöljáróság valamint felperesek egy részének jelenlétében ugyancsak L. Istvánnak eladatott, s alperesnő ezen ingatlanoknak birtokában nincsen az ezen ingatlanok iránti kereseti kérelemnek, t. i. birtokba bocsátásnak hely adható nem volt. Ellenben alperesnő felperesek abbeli állitását, hogy az ingatlanok közül az A. I. . . . számú ház, udvar, szérű ós füveskert, továbbá az ugyanott . . . sz. a. szőllők birtokában van, s hogy ezen ingatlanok ifj. S. István hagyatékát képezik, nem tagadván, felperesek a gödöllői kir. járásbíróság által 1875. évi május 22-én felvett hagyaték-tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint leszármazásokat s néhai ifj. S. Istvánnali vérösszeköttetósüket igazolták, ennélfogva ezen ingatlanokra nézve örökösödési joguk megállapítandó s a tulajdonjog felperesek részére örökösödési jog czimén oda ítélendő volt, minthogy azonban alperesnöt a hagyatéki ház ós szőllőnek életfogytig használata nemcsak mint nóh. ifjú S. István fia felmenő ágban egyenes örököse, de úgyis mint öreg S. István néhai férje özvegyét illeti, felperesek egyúttal annak tűrésére, hogy az életfogytiglani haszonélvezet alperes javára bekebeleztessék, kötelezendők, s ennélfogva birtokba bocsátás iránti keresetükkel elutasitandók voltak. S. Erzsébet özv. S. Mihályné és G. István az ellenirathoz 5 7. alatt csatolt eredeti nyilatkozat szerint osztályrészükre nézve magu-