Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

határozottan állítja, alperes pedig tagadja, hogy ő a lemondási okmányt tőle kierőszakolta volna, és hogy azt ily alperes által gyakorolt kényszer folytán kötötte meg és szolgáltatta ki: azon állítólagos körülmény, hogy a nyomozás erőszakosan történt, nem szüntetheti, de nem is gyengítheti meg az oly okmány érvényességét és hatályosságát, mely nem a nyomozást megejtett, állítólagos visszaéléseket gyakorolt hatóságnak, hanem ettől teljesen függetlenül a nyomozásra befolyást nem gyakorolható ós igy erőszakosságot és kényszert nem is használható 3-ik személynek lett kiszolgáltatva. Felperes az alperes részérőli kényszert nem igazolja, az okmányok pedig azt constatálják, hogy az egyezmény öntudatosan és a szabad akarat nyilvánulása mellett köttetett meg. Felperes kereseti fellépése tehát még rosszhiszemű is, annál is inkább, mert felperes ezen egyezményi okiratot csaknem 2 éven át nem revocálta, holott annak érvénytelenségét és semmiségét kijelenthette volna akkor, midőn az önkívületi állapot megszűnt. Ő szabad akaratát visszanyerte és a kényszer befolyása elesett. Csak az esetben lehetne némi alapja a megerötlenitésnek, ha az közvetlenül a kényszer megszűnte után kerestetett volna, nem pedig csak évek multán. így a kényszer megszűnte után felperes az egyezményt hallgatag jóváhagyta. Sőt azt nyíltan helybenhagyta és megerősítette az által, hogy az egyezményben hatály vesztettnek nyilvánított, akkor azonban ki nem szolgáltatott 3 más kötvényt jóval az egyezmény megkötése után a nyíregyházi ügynökségnek több izben megígérte, avval a biztositási dijakra való összeszámolást megejtette és az alperes részére kijáró összegeket több részletben kifizette. Ezt igazolja az ügynöknek alpereshez intézett és a perhez csatolt levele. Mindezek a lemondási okmány érvényessége mellett harczolnak, valamint a mellett, hogy felperes annak tartalmát ismerte, azt öntudatosan, szabad akaratból létesítette, sőt utólag is jóváhagyta. Mindezeknélfogva felperes alaptalan keresetével elutasítandó. Válaszában felperes az alperes részéről alkalmazott erkölcsi ós physikai kényszert még következőkkel igazolja. Bemutatja a szolgabíró idézését, raelylyel neki rendőri elővezettetés terhe mellett meghagyatott, hogy 1877. deczember 8 án (szombaton) 5 órakor T.Lökön jelenjék meg és kötvényeit magával elhozza ; tanúsítja ezen kényszert azon körülmény, hogy a lemondási okmány 1877. decz. 8-án éjjeli IOV2 órakor T.-Lökön a szolgabiró előtt kiállíttatott. Felperesnek pedig éjfél körül idegen helységben és szolgabírói hivatalban semmi keresni valója nem volt, ő ott önszántából, éhen és