Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

27 felebbezésének a nem felebbező részére való kiterjesztése kizárólag vádlott «előnyére)) van megengedve: fölöslegessé teszi azon alig képzelhető felfogás megpmlitését, illetőleg visszautasítását, melynek értelme az volna, hogy vádlott, az anyagi igazság szempontjából való kiváló kedvezményben részesítés által, az őt jogosan nem terhelt, de tettleg kiállott súlyos büntetésen kivüli, még a cselekményének megfelelő enyhébb büntetésnek is, tehát két büntetésnek vettessék alá. Ezen felfogás annyira ellenkezik az igazságnak és a jognak legegyszerűbb elemével, hogy az ország legfőbb Ítélőszéke Ítéletének iiy értelmű magyarázhatása e helyütt feltétlenül kizártnak és teljes lehetetlenségnek tartatott. 12. 1. A főbenjáró ügyekben kimondott büntetés vádlott előnyére is megváltoztatható, habár vádlott nem is felebbezett. 2. Ha vádlott által ejtett egyes sértések természetéből nem következtethető az ölés szándéka, és vádlott tagadja, hogy ölési szándékkal követte el a cselekményt: nem emberölés, hanem halálos testi sértés büntette forog fen. (1881. május 24. 2452. sz. a.) Emberöléssel vádolt K. Józsefnó elleni bűnügyben a győri kir. fenyítő törvényszék 1880. szept. 21. 2623. szám alatt következőleg ítélt : K. Józsefnó született P. Éva, a B. T. K. 281. §-a alapján, a felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében bűnösnek mondatik ki, és ezért a jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó hat évi fegyházra Ítéltetik. Indokok : A bizonyítási eljárás folyamában, vádlott önbeismerése és a tanuk vallomásai alapján a bűntettre nézve az alanyi és tárgyi tényálladók akkép állíttatott helyre, hogy vádlott 1880. évi april 20. este férjével összeveszvén, öt egy mángorló fával összevissza verte, utóbo lábánál fogva a szobából kihúzta ós még az udvaron is verte. K. József általa az udvaron hagyatván, reggelre meghalt. Tekintve már most, hogy az orvosi vélemény a halált, az egyenkint is súlyosaknak jelzett több ütéstől eredő agyrázkódásnak tulajdonítja; tekintve azonfelül még, hogy a kihallgatott tanuk vallomása szerint férjét már egészen tehetetlen állapotában is verte és kiáltotta : ((agyonütlek kutya», a fenti értelemben volt bűnösnek kimondandó ós tekintve egyrészről büntetlen előéletét, továbbá, hogy házsártos férje által végleg felingereltetett, másrészről tekintve