Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

28 a kegyetlenséget, melylyel tettét elkövette, a reá kimért büntetés és következményeivel sújtandó volt. A kir. ügyész és vádlott által közbevetett felebbezése folytán a budapesti kir. itélö tábla 1881. évi február hó 7. 38798. sz. a. következő Ítéletet hozott : A kir. törvényszék ítélete oly megjegyzéssel illetőleg változtatással hagyatik indokainál fogva helyben, hogy a vádlottra kimért szabadságvesztés büntetése, 1880. évi szeptember 21-től, mintáz elsőbiróság Ítéletének hozatala napjától számítandó, s hogy vádlott ellen a fegyház-büntetés alkalmazását a Btkönyveket életbe léptető törvény 16. §-ának intézkedése indokolja. A kir. ügyésznek felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1881. május 24. 2452. szám alatt következő ítéletet hozott: Ámbár vádlott nem felebbezett, az ügy azonban főbenjáró természeténél fogva hivatalból, ós így vádlott érdekében is vizsgálat alá vétetvén, mindkét alsóbirósági Ítélet ugy a cselekmény minősítésére, valamint a büntetés neme ós tartamára nézve megváltoztatik. Vádlott a szándékos emberölés bűntettének vádja és következményei alól felmentetik s a B. T. K. 306. és 307. §§-ai alapján a halált eredményezett súlyos testi sértés bűntettében mondatik ki bűnösnek, és jelen ítélet kihirdetése napjától számított három évi börtönre Ítéltetik. Ezen változtatással, egyebekben a kir. itélö táblának ítélete, elfogadott indokaiból helybenhagyatik. Indokok : Mert vádlott tagadja, hogy férjét életétől megfosztani szándékosan akarta volna. Ezen tagadását támogatja a vizsgálati adatok szerint kiderített azon körülmény, hogy férje nem közvetlen az ejtett ütések alatt halt meg, hanem a vádlott által az udvaron még életben hagyatván, későbben következett be a sértettnek halála. Mert a bonczjegyzőkönyv és erről adott orvosi vélemény a végtárgyalás alkalmával felülvizsgáló törvényszéki orvosnak nyilatkozata által, bár megdöntetik a bonczoló orvosoknak azon véleménye, hogy az ejtett sértések magukban nem könnyüknek tekintendők, a mennyiben a törvényszéki orvosi nyilatkozat szerint a 3., 4., 5. és 6 alatti sértések magukban véve súlyos testi sértést, sőt különösen a 3. sz. alatti sértés következménye csontrepedós volt, és halálos sértésnek mondatik, hogy azonban a bonczjegyzőkönyv 3. szám alatti sértés folytán a csontrepedés valóban bekövetkezett-e, sem a