Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

25 helyreigazításáig — habár további utasítás kérésének szine alatt is — felfüggeszteni. Értesítse továbbá a törvényszéket, hogy a felsőbb bíróságok­nak a törvényeken és fenálló szabályokon nyugvó hivatását necn képezi, és az igazságügy legfontosabb érdekeinek veszélyeztetése nélkül nem is képezheti a már meghozott határozatainak, akár va­lamelyik fél folyamodása, akár pedig az alsóbb biróság felterjesz­tése alapián, egyszerű meghagyás vagy utasítás alakjában minden további formaság ós biztosítékok nélkül való magyarázása ; és hogy a netaláni tollhibák, vagy számítási hibák kivételével, a melyek birói kezekkel is kiigazíthatók, a felsőbb bíróságok határozatai csakis azon tartalmuk és illetőleg szövegük szerint hatályosak, a melyben azok az illető felsőbb bíróságok által, az ügy előadása után megho­zattak és az elnök valamint az illető előadó aláírásával kiadattak. Különösen pedig a megjelölt felterjesztésre vonatkozólag adja tudtára a nevezett törvényszéknek, hogy a különben is meg nem engedhető magyarázatra illetőleg utasításra a jelen esetben a leg­csekélyebb ok sem forog fen, mert a bűnvádi eljárásban irányadóul szolgáló azon általános szabálynál fogva, mely ezen eljárás minde­nik részében ós intézkedésében, az anyagi valóságnak az alakilag valónak tartott fölötti erősebb hatályosítását követeli : mindenüti elfogadott jogelvvé vált ós már az 1848. előtti joggyakorlat alatt, valamint azután is a magyar törvények és a joggyakorlat visszaállí­tásával, azután is alkalmaztatott azon jogszabály, mely szerint azon esetben, ha valamely büntetendő cselekmónynyel több személy vádol­tatott és az alsóbb biróság által valamennyien vagy közülök többen elitéltettek, de az ítélet ellen nem valamennyi elitélt felebbezett: a felsőbb biróság nincs akadályozva abban, hogy a mennyiben a c-e­lekmónyt vagy épen nem látja büntetendő cselekménynek, vagy azt enyhébben büntetendő cselekménynek ismeri fel mint az alsó biróság, az elitéltek egy része, vagy a kir. ügyész által, habár vádlottak ellen használt felebbezést, a nem felebbezett vádlottra is ugy egy­általán valamennyi vádlottra kiterjeszsze és az ügyet azon vádlott vagy vádlottak érdekében is felülvizsgálja, a kire vagy a kikre nézve az alsóbb biróság ítélete a felebbezés nem használata követ­keztében alakilag jogérvényessó vált. Ezen legfőbb Ítélőszék is számos határozataiban kimondotta már, hogy azon esetekben, melyekben több vádlott közül nem vala­mennyinek felebbezése következtében a felsőbb biróság által kimonda­tik, hogy a cselekmény, mely miatt mindannyian elitéltettek, nem

Next

/
Thumbnails
Contents