Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

2* 11. 1. Az elsőfokú bíróságnak nem áll jogában a felsőbb bíróságok határozatainak kihirde tését elhalasztani és az illető felső bírósághoz a határozat magyarázása iránt felterjesztést intézni. 2. Azon esetben, ha valamely büntetendő eselekménynvel több személy vádoltatott és az alsóbb bíróság által valamennyien vagy köziiliik többen elitéltettek, de az ítélet ellen nem valamennyi elitélt felebbezett: a felsőbb bíróság nincs akadályozva abban, hogy a mennyiben a cselekményt vagy épen nem látja büntetendő cselekménynek, vagy azt enyhébben büntetendő cselekménynek ismeri fel mint az alsó bíróság, az elitéltek egy része vagy a kir. ügyész által, habár vádlottak ellen használt felebbezést, a nem felebbezett vádlottra is, tehát egyáltalán valamennyi vádlottra kiterjeszsze és az ügyet azon vádlott vagy vádlottak érdekében is felülvizsgálja, a kire vagy a kikre nézve az alsóbb bíróság ítélete a telebbezés nem használata következtében alakilag jogérvényessé vált. (1881. juL 4. 5251. sz. a.) A magy. kir. Curía mint legfőbb ítélőszék, súlyos testi sértéssel vádolt T. József és társai elleni bűnügyben, 1881. évi július bó 4-én 5251. szám alatt következő rendelvényt bocsátott ki: Súlyos testi sértéssel vádolt T. György és társai ellen lefolyt, a legfőbb itélőszéknek f. évi február 21-én 10,384. sz. alatt kelt ítélettel végérvényesen elintézett bűnvádi ügyre vonatkozó, f. évi június bó 30-án 15961. szára alatti felterjesztését illetőleg, melylyel a — — — kir. törvényszéknek ápril 12-én 2565. sz. alatt kelt jelentését felterjesztette, és raely jelentésében ez utóbbi törvényszék ezen legfőbb ítélőszék tudomására hozza: hogy azon okból, mert a megjelölt ügyben harmadrendű vádlott, K. Mihály, a másodbiróság ítélete ellen nem felebbezett és a kir. ügyész sem felebbezvén, azon ítélet a nevezett vádlottra nézve jogerejüvé vált, sőt ez ennek folytán büntetését ki is állotta, a törvényszék, további intézkedésig, a legfőbb ítélőszék ítéletében kimondott hat napi elzárást nem foganatosítja; ezen legfőbb itélőszéknek mai napon tartott ülésében hozott határozata szerint az ügyiratok visszaküldésével rendelvény által felhivatik a kir. itélö tábla : hagyja meg a — — — kir. törvényszéknek, hogy 1881. évi február 21-én 10384. sz. a. hozott legfőbb itélöszéki ítéletet haladéktalanul és felelősség terhe alatt hirdesse ki. Tudassa nevezett törvényszékkel, hogy egyáltalában nem áll jogában a felsőbb bíróságok határozatainak kihirdetését elhalasztani, s legkevésbbé pedig a törvényen, valamint pedig a fenálló szabálvokon és a szakadatlan joggyakorlaton alapuló feltétlen kihirdetési kötelezettség teljesítését, bárminő kételyeinek eloszlatásáig vagy a felsőbb bírósági határozat iránti felfogásának