Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

20 A büntetés kiszabásánál enyhitöleg vétetett vádlott fiatal kora, büntetlen előélete és beismerése. Sulyositólag szolgált: az elsikkasztott összeg nagysága, vádlottnak teljes vagyontalansága illetve, hogy kártérítésre képtelen és a bűntett elkövetésének módozatai. Mind a kir. ügyész, mind vádlott felebbezése folytán a bpesti magy. kir. ítélő tábla 1881. márczius 1. 6505. szám alatt következőleg itélt : A kir. törvényszék fenti keletű és számú Ítélete a cselekmény minősitése tekintetében helybenhagyatik, azonban a B. T. K. 2. § a alapján a büntetés nemére nézve megváltoztatik és vádlott az elsőbírósági itélet hozatala napjától számítandó 3 évi börtönre ítéltetik. Egyebekben az itélet nem felebbezett része érintetlenül marad. Indokok : A közhivatalnok által hivatalos körben elkövetett sikkasztás, büntető gyakorlatunk szerint ép ugy, mint a B. T. K. 462-ík §-a szerint hivatali büntettet képezvén, a cselekménynek a helyesen előadott tényálladók alapján történt minősitése helybenhagyandó volt. Ellenben a kir. törvényszék ítélete, tekintetbe véve azt, hogy a B. T. K. életbe lépte előtt, hason cselekmények csakis rövidebb vagy hosszabb tartamú börtönbüntetéssel fenyíttettek, a B. T. K. 2. §-ának alkalmazásával a büntetés neme tekintetében megváltoztatandó, egyebekben pedig érintetlenül hagyandó volt. Mindkét félnek további felebbezése folytán a magy. királyi Curia mint legfőbb ítélőszék 1881. május 25. 2827. sz a. következő ítéletet hozott: Tekintve, hogy a vádlott által elkövetett bűntett miatt az annak elkövetése idején hatályban volt törvényes gyakorlat szerint, az elsikkasztott összeg nagyságánál fogva két évi időtartamot meghaladó börtönbüntetés volt szabandó ; s tekintve hogy a B. T. K. 462. §-ának második bekezdése szerint a vádlott, minthogy az általa elsikkasztott összeg 1000 Irtot meghalad, fegyházzal büntetendő. A büntetés e neme pedig, noha vádlott az öt terhelő büntettet, a büntettek ós vétségekről szóló B. T. K. életbe léptetése előtt követte el, a fentebbieknél fogva az 1880. évi XXXVII. t. cz. 16. §-a szerint a vádlott irányában alkalmazandó, ezeknél fogva a másodbirósági itélet megváltoztatásával az elsőbirósági itélet ezen és az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik.