Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)
18 1. pontja értelmében 5 évi fegyház, az érvényben volt, 1874. évi 9. tcz. 28. §-a szerint 8 évig terjedhető rabság volt szabva; az időközben hatályba lépett B. /T. K. 106. §. 4. pontja szerint a tett elkövetése óta 5 évi időköz el nem telt, a büntető eljárás megszüntetése, elévülési szempontból kimondható nem volt. 7. A férj nem bir fegyelmi joggal neje ellenében. (1881. 2432. sz. a.) M. Steva nejét ugy megverte, hogy ez ennek folytán hatnyolcz napig munkaképtelen volt. A nagykikindai kir. járásbíróság: Panaszlott M. Steva a terhére felhozott könnyű testi sértés által elkövetett kihágásban bűnösnek találtatik, e miatt nyolcz napi fogságra elitéltetik. Indokok : Panaszlott a terhére felhozott bántalmazást önként beismervén, ő, tekintettel az orvosi vélemény szerint előidézett hatnyolcz napi munkaképtelenségre, fenyítendő volt. A budapesti kir. ítélő tábla: Jóllehet a m. B- T. K. 301. §-a szerint a panaszolt cselekmény a könnyű testi sértés vétségét képezné, minthogy azonban a hivatkozott törvény 2. §-a az enyhébb intézkedést rendeli alkalmazandónak, ennélfogva a kir. járásbíróságnak panaszlottat kihágásban vétkesnek kimondó ítélete helybenhagyatik azzal, hogy a M. Steva panaszlottra kiszabott nyolcz napi fogságbüntetés, a K. B. T. K. 15. §-ánál fogva elzárásra változtatik át. A kir. Curia mint legfőbb ítélőszék : A férj törvény szerint a vele családja körében egyenjogú neje ellenében fegyelmi joggal nem birván, a budapesti kir. ítélő táblának idézett keletű ós számú ítélete annyiban, a mennyiben panaszlott a könnyű testi sértés által elkövetett kihágásban vétkesnek kimondatott: az ott elfogadott, illetve felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik ; a büntetést illetőleg azonban panaszlott eddigi feddetlen előélete, a közte mint férj s panaszló mint házastárs között létező viszony, és annak is mint megannyi enyhítő körülményeknek figyelembe vételével, hogy panaszlónő férjével a panaszlottal elvégre kibékült és azt fenyíttetni nem kívánta, a mondott ítélet megváltoztattatik, s panaszlott a B. T. K. 27. §-ában jelzett alap javára fizetendő 5 frt pénzbüntetésre, s behajthatlanság esetén tizenkét órai elzárásra ítéltetik, kijelentetvén egyszersmind, hogy panaszlónőnek már csak a másodbirósági