Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

13 hely nem adatnék, felperesek osztályrészt csak a visnyói birtok 18,000 frtnyi eladási árából követelhetnek.)) De a mellett, hogy e tételből következtethető hallgatag beismerés nem a harmadbirósághoz intézett felebbezvényben fordul elő és nem terjed ki a négyesi javakra, nem is foglalja magában azt, hogy a 18,000 frt kizárólag a Mátyás-ági javak vételára volt. Azt sem lehet tehát az előadó biró vétkes mulasztásának tulajdonítani, hogy ezen két adatra nagyobb súlyt nem fektettetett. Minthogy pedig az 1871. évi VIII. tcz. 66. §. szerint a biró elleni kártérítési keresetnek alapfeltétele az, hogy a biró — hivatalos eljárásában cselekvése vagy mulasztása által — valakinek akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból kárt okozott; jelen esetben pedig azt, hogy a kár szándékosan okoztatott volna, panaszkodó felperesek maguk sem állítják, a vétkes gondatlanság esete pedig a felebbiek szerint meg nem állapitható ; ezeknél fogva a perbeli előadó irányában sem lehetett panaszkodó felperesek kérelmének helyt adni. 4. Ha a tanú nem az általa észlelt tényekről vallott, hanem véleményt mondott, nem forog fen hamis tanuzás. (1881. május 25. 2439. sz. a.) A budapesti kir. törvényszók mint büntető biróság hamis tanúszedéssel vádolt P. János és hamis tanúskodás miatt feljelentett B. Jenő elleni bűnügyben 1880. évi november 19. 2537 9. sz. alatt következő végzést hozott: P. János és B. Jenő irányában a további eljárás megszüntettetik. Indokok: P. Jánosnak Bl. Károlyné ellen a budapesti V. ker. kir. járásbíróság előtt indított 47 frt 90 kros perében felperes részéről kihallgattatni kért s eskü alatt ki is hallgatott B. Jenő tanú vallomásában foglalt azon állítás, miszerint az alperes által meg nem rendelt ós át nem vettnek állított ruhaszövet ugyanaz volna, melyet alperes részére maga felperes tanú által meg nem határozott időben és értékben kiszolgáltatott, a hitelesítési tárgyalás alkalmával hamisnak bizonyult, miután Sp. Lipót Bl. Károlyné előadásával egyezőleg Sehw. Károlyné szül. Sz. Johanna vallja, miszerint e szövetet Sp. számlájára ő vásárolta. Mindazáltal a hamis tanúskodás tényálladéka hiányzik, mert polgári biró előtt tett ebbeli állítását azzal indokolja, hogy ő ezt onnét tudja, mert felperes szövet-értékével Sp.-t terhelte.