Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

11 hogy Sz. Péter és Ágoston örökösei a megnevezett javak kitudandó becsértékének, H. és J. szerint összesen 43,000 frt két negyedének, megfizetésére köteleztessenek. A keresetlevél történeti részében, hol a H. és J. szerződések beperesittettek, nem hozatott az fel, valamint e szerződésekben sem foglaltatik az. hogy az eladás tárgyát a Sz. Mátyás ágára szállolt javak képezik. A keresetlevélben azt mondják általánosságban felperesek, hogy alperesek a visnyói javakat H. szerint L.Mártonnak, a négyesi javakat I. szerint L. Imrének kivánták eladni. Ez adás-ve vési szerződésekben a tárgy különbözőn jelöltetik meg. A H. alattiban ugyan az mondatik, hogy a visnyói 6. és 90. sz. tkvben felvett fekvösógből n. Sz. Ágoston és Péter nevére jegyzett részt, t. i. azon résznek felét adják el, melyet özv. Sz. Ferenczné özvegyi jogon birt s mely Sz. Ágostont és Pétert illette. Az alatti okiratban azonban a négyesi 29. és 97. a. telekkönyben felvett azon birtokokat adják el, a melyeket özv. Sz. Ferenczné özvegyi jogon birt és melyek halála után örökösödési jogon id. néhai Sz. Ferencz után néhai Sz. Péter és néhai Sz. Ágostonra szállottak. Mig tehát a H. alattiban az özvegyi jogon birt javak feléről van szó : az I. alatti okirat az egész birtokról szól ; de sem egyikben, sem másikban az, hogy az eladás tárgyát a Sz. Mátyás ágára szállott javak képezik, tüzetesen megemlítve nincs. Hozzájárul, hogy a telekkönyvek a felperesek által előadott tényállással nyilván ellenkeznek. Mind a négy telekkönyvben az összes Sz. Ferencz-féle birtok, tehát ugy a Sz. Sámuel, mint a Sz. Mátyás javára szállott birtok foglaltatik, de Sz. Péter és Ágoston részére az örökösödési jog nem az összes javak felére van feljegyezve, hanem a Sz. Ágoston, Péter, Ferencz, Géza ós Emilia, tehát 5 személy részére az arány kitétele nélkül jegyeztetett föl. Az utóbbi három személy a négyesi tkvb. testvéreknek neveztetnek, de a panaszlevél szerint csak Géza és Emilia volna Sz. Sámuel örököse. Ámde ezen három személy nevéről még a H. és J. adás-vevósi szerződések kelte előtt a tulajdonjog Sz. Jánosra, erről pedig Sz. Ágoston javára kebleztetett be és csak 1873-ban kebeleztetett be ismét (most már Sz. Ferencz elhagyásával) Sz. Emilia és Géza javára. Ellenben 1870., illetőleg 1871-ben a Sz. Ágostont öröklési jogon illető felerószre a tulajdonjog P. Ágostonná szül Sz. Emilia javára kebeleztetett be és csak 1873 ban jegyeztetett ismét fel Sz.