Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

151 Egyebekben az ítélet felhozott indokaiból helybenhagyandó volt. Felperes és másodrendű alperes felebbezése folytán a legfőbb Ítélőszék következő ítéletet hozott: Mindkét alsóbirósági ítélet részint helybenhagyatván, részint pedig megváltoztatván, elsőrendű alperes köteleztetik felperesnek 1106 frt 93 kr. tőkét, ezután 1877. évi július 22-től számítandó 6°/o kamatot megfizetni. Másodrendű alperes ellenében felperes keresetével elutasittatik és köteleztetik másodrendű alperesnek költségeket fizetni. Indokok: A bírói letétből való kiutalványozás a mint ez jelen esetben a felek közötti jogviszonyt megállapító jogérvényes itóiet nélkül töUént, szerzési módot nem képez. A kiutalványozás által csupán más tényleges állapot állott be, a nélkül hogy a jogi állapoton változtatás történt volna. Elsőrendű alperes a kérdésben forgó takarékpénztári jegyre nézve a történt kiutalványozás után több joggal nem bir mint annakelőtte. A dolgon nem változtat, hogy a G. alatti végzés ellen felperes részéről perorvoslat nem vettetett közbe ; ennek elmaradása csakis azon következést vonta maga után, hogy a kiutalványozott tak;irékpénztári jegy elsőrendű alperesnek tényleg kiadatott, a mivel azonban más jogi következmények összekötve nem voltak, hkként a szóban levő kiutalványozási tény magában véve jogalapot nem szolgáltathatván, felperes és elsőrendű alperes között fen forgó jogkérdés elbírálásánál mint lényegtelen körülmény figyelmen kivül esik. A többi ténykörülmények, melyekre elsőrendű alperes kifogásait fekteti, szintén figyelembe nem vehetők. Mint már az elsöbirósági Ítéletben kifejtetett, felperes a kérdéses takarékpénztári jegynek jogszerű és jóhiszemű megszerzőjének tekintendő. A tulaj • donszerzés, mint ezt maga elsőrendű alperes beismeri, 1874. évben ugyanis Bécsben történt. Az ott hatályban levő törvények azon intézkedése, mely szerint bemutatóra szóló papíroknak jóhiszemű birtokosa ellen a tulajdonkereset kizárva van, Magyarországon is már a jelenleg hatályban levő kereskedelmi törvény életbe léptetését megelőzött időben szakadatlan és következetes alkalmazásban levő jogszabályt képezett, minélfogva az mint szokásjogon alapuló szabály e jelen esetre is alkalmazandó. Ezen elvekből kiindulva elsőrendű alperes az ügy érdemében a kereseti kóre^mhez képest elsöbiróságilag helyesen marasztaltatván el, e részben az elsöbirósági ítéletet kellett helybenhagyni. Másodrendű alperesre vonatkozólag az ügy érdemében a másodbirósági ítélet helybenhagyandó volt, mert felperes másodrendű alperest mint szavatost vonta jelen perbe és