Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

152 mint ilyent azon esetre, ha elsőrendű alperes irányában keresetével elutasittatnék, a kereseti követelésbe kérte elmarasztaltatni, ellenkező esetben pedig szavatossági minőségében csak annyiban kérte a fizetésre kötelezni, a mennyiben a kereseti követelés elsőrendű alperestől behajtható nem lenne. Elsőrendű alperes elmarasztaltatván és igy az első eset be nem állván, az ettől feltételezett kereseti kérelme felperesnek önként megszűnik. Mi a második esetet illeti, figyelembe veendő, hogy az A. B. C. alatti Ítéletekből az tűnik ki, hogy a kérdéses takarékpénztári jegyre nézve felperes ós másodrendű alperes között megbízási ós nem vételi vagy engedményezési ügyletből folyó viszony forog fen. Szavatossági kötelezettség csak akkor támadhat, ha valamely dolog másnak visszteher mellett engedtetik át, mely alapfeltétel a megbízási viszonynál hiányzik. Ebből folyik, hogy felperes másodrendű alperes mint megbízottja ellen, a mennyiben ezt netán felelősséggel járó vétkes mulasztás terheli, kártérítési perrel léphet fel csak, de őt szavatosi minőségben szavatossági viszony hiányában perbe nem vonhatta. Miután pedig kártérítési pernek tárgya valamely tényleg már bekövetkezett kár lehet csak és igy valamely esetleg bekövetkezhető mennyiségileg ismeretlen kár megtérítésére feltételesen nem támasztható: mindezekből kifolyólag felperes másodrendű alperes irányában helyesen lett keresetével elutasítva. 67. Mely esetekben tartozik az ügyvédi kamara az iratokat áttenni a fenyítő törvényszékhez ? (1881. szeptember 6. 260. sz. a.) Ügyvédi kötelesség megszegése miatt, J. György ós neje B. Mária által bepanaszolt — — ügyvéd elleni fegyelmi ügyben a pécsi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága 1881. évi május 2. 232. sz. alatt következő ítéletet hozott : Panaszlott ügyvéd az 1874. 34. t. cz. 57. §-ban és a 68. §. a) pontjában körülirt fegyelmi vétségben vétkesnek kimondatik s büntetésül ugyanazon t. cz. 70-ik §. 2-ik pontja értelmében 200 frt pénzbirságnak megfizetésében elmarasztaltatik. Az ügyiratok a jelen ítélet jogerőre emelkedése után a felmerült bűnjelensé^ek tárgyábani illetékes további eljárás végett a pécsi kir. törvényszékhez mint büntető birósághoz áttétetni rendeltetnek. Indokok: Az ügyvédi rdts. 68. §. a) pontjában körülirt fegyelmi vétségben vétkesnek volt kimondandó panaszlott, mert neki megbízói érdekében kötelessége lett volna, az általuk fizetett vétel-