Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

készített, s ezzel is félrevezette károst, s tekintve, hogy a 31 frt 20 kr. összeg iránt is magát hamisan igazolta, mert elhalt t. nura hivalkózik, ki élte utolsó idejében, mikor vádlott a pénzt állítólag reá bizta, anyja özvegy Dr -né vallomása szerint már annyira beteg volt, hogy a házból nem igen távozott, csak néhány lépésnyire tett egy-egy kis sétát, vádlottól tehát megbízatást nem fogadhatott el; ezek szerint bírói meggyőződésig bizonyítottnak volt elfogadandó, hogy vádlott azért adta ki magát telekkönyvi hivatalnoknak, s azért tüntette fel magát jogértő egyénnek, hogy bizalmat keltsen, s az ügylet keresztülvitelével megbizassék, s az ezáltal nékie átadandó pénzösszeget saját hasznára fordítsa, a mit meg is tett. Miután az 1 8ö2-ki btk. intézkedése enyhébb, mert a szabadságvesztés büntetés mellett nem fordul elő még pénzbüntetés is, a cselekmény az 1852-ki büntetőtörvénykönyv szerint volt alkalmazandó. Vádlott azon cselekménye, hogy a vásárszerződésre hamis átruházási záradékot vezetett, s azt hivatalos pecséttel is ellátta, károsnak átadta, sem állapitja meg az 1 852-ki btk. 197. és 199. §§ d) pontjában körülirt csalás büntettet, mert a csalás bűntettét már elkövette akkor, midőn káros megtévesztése mellett megbízatását, s a pénznek kezéhez történt átadását kieszközölte, ezen utóbbi cselekménye pedig csak árra szolgált, hogy az elkövetett csalás bűntettét leplezze, s károst továbbra is tévedésben tartsa. Hogy ujabb károsítást vagy haszonszerzést czélzoit volna, bizonyítva nem lett. Ez okból vádlott cselekménye nem állapit meg büntettet. Helyre állítja azonban az 1852-ki btk. 320. § f) pontjában irt közintózkedések elleni kihágást, mely vádlottra nézve enyhébb intézkedést tartalmaz, mint a magyar B. T. K., mely szerint ezen cselekmény 391. §-ban irt büntettet képezné. Nem volt ugyanis elfogadható a törvényszék nézetehogy a kérdéses okmány eredeti jelleggel ne birna, tévesztésre alkalmas ne volna, mivel ezen okmány eredeti aláírással van ellátva, s azért, mert a szerződési űrlapon «másolati) szó van nyomtatva, annak eredeti jellegét, az erre megkívántató helyes alakszerűségek mellett nem aIterálhatja. A kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék : Mindkét alsóbb birósag ítélete a minősítés tekintetében megváltoztatik ; vádlott a B. T. K. 391. §-ban meghatározott hamis közokirat készítése bűntettében, s egyszersmind a M. Petru kárára elkövetett sikkasztás vétségében mondatik ki bűnösnek és a reá, a másodbirósági Ítéletben megállapított tartamú börtön, büntetés gyanánt kiszabottnak nyilvánittatik. Indokok : Vádlottnak azon cselekménye, hogy vállalkozott