Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

85 B. alatti ás a tanú vallomása szerint is, az első minőségű áruból nem 100 darabot, a mint az A. alattiban kikötve volt, hanem csak egy darabot; a másikból nem 20 darabot, hanem csak 5 darabot vásárolt, és igy az árkülönbözetet sem számithatja 100 és 20, hanem csak 1 ós 5 darab áru után, a mi egyiknél 45 krt, a másiknál 4 frt 75 krt, összesen tehát 5 frt 20 krt tesz ki. Mindkét fél felebbezése folytán a budapesti kir. itólő tábla 1881. raárczius 4. 5304. sz. a. következő Ítéletet hozott: Az elsőbiróság Ítélete megváltoztatik, felperes követelésének az elsőbiróság által megítélt részével is elutasittatik. Indokok: Felperes vevő eladó alperestől a kereskedelmi törvény 353. §. alapján kártérítést követel. A kereset a mennyiben árkülönbözet megitélésóre van irányozva, alaptalan azért, mivel a keresk. törvény 356. §. 2. pontja értelmében eladónak késedelme esetében puszta árkülönbözet csak oly áru után követelhető, melynek tőzsdei vagy piaczi ára van, az itt kérdésben lévő áruk pedig felperesnek saját előadása szerint nem ilyenek. A mennyiben pedig a kereset arra van irányozva, hogy alperes az ő mulasztásából eredő hiány fedezésére felperes által eszközölt bevásárlás következtében beállott kiadási többlet megtérítésére köteleztessék, annak az okból nem lehetett helyt adni, mert felperes ki nem mutatta, hogy az alperestől vásárolt, de ez által nem szállított áruk helyett más ugyanannyi ugyanoly minőségű árut, és pedig a szerződés teljesítésére kikötött s illetőleg az alperesnek a szerződés pótlólagos teljesítésére engedélyezett határnap után mindjárt, s igy alperest kötelező hatály lyal tényleg vásárolt, és mert a B. alatti számla 7. és 8. tételei szerint felperes által tényleg Vásárolt áruk az előbbi pontban a vásárlás időpontjára vonatkozólag kifejtett okból, és tekintve hogy alperes az A. alatti okmány szerint tüzetesen meghatározott t. i. B. et Sohn czég gyártmányú árut adott el, a felhívott számla említett tételei pedig nem ugyanazon gyártmányú árukról szólnak, alperes rovására vá?ároltaknak nem tekinthetők. Felperesnek felebbezése folytán a magyar királyi Curia mint legfőbb ítélőszék 1881. évi jul. 5. 477. szám alatt következő ítéletet hozott: A niásodbiróság ítélete helybenhagyatik az okból, mert oly áruknál, melyek tőzsdei vagy piaczi árral nem birnak, a vevő a késedelmes eladótól egyedül a netán meg is állapitható bolti árra alapított árkülönbözetet nem, hanem egyéb bizonyítható káron kívül esetleg azon összeget követelheti, mely az eladó késedelmessége foly-