Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

81 szerinti minősülés alapján szabatott ki. Ellenben a KI. Náthán taga­dása ellenében a H. Lajos által feljelentett lopási bűnkisérletre nézve, a végtárgyalásra be nem idéztethetett panaszos egyoldalú állításán kivül semmi közelebbi bizonyíték fel nem merült, a meny­nyiben a tanukként hivatkozott Sz. Béla (napló 15) és K. János (napló 14) a vizsgálóbíró előtt tett vallomásaik szerint magán lopási kísérletre nézve semmi határozott adatot nem szolgáltatnak, sőt az egyik tanú még a személy azonosságát sem igazolhatja. K. Adolf ellenében Sch. Ferencz valamint P. Anna vallomásával beigazolt tény, hogy a tekercs szőnyeget Sch. és T.-val együtt kinálták eladás végett P. Anna és K.-nénak ; kétséget sem szenvedhet, hogy vádlott tudta, miszerint K. a szőnyeg birtokába csakis lopás utján jutha­tott, mert vádlott társa viszonyait jól ismerte, de lélektanilag sem tételezhető fel, hogy máskülönben anyagi haszonra való kilátás nél­kül a szőnyeg elidegenítésére közreműködött volna- K. József ellenében, azon különben is csak feltevésen alapuló körülményen kivül, hogy az árnyékszékkulcs eltűnéséről tudomással bír", volna, közelebbi gyanuok fel nem merült, amennyiben ugyanis kétségtelen, hogy a lopás elkövetésekor egy másik szobában aludt, másnaponi távozását az üzletből pedig 9zintén nem tarthatni közvetlen össze függésben a bűnpalástolással, a mennyiben épen semmi bizonyíték nem létezik arra, hogy a korcsmából a végett távozott, hogy vád­lottakkal érintkezzék avagy azokat figyelmeztesse. Mindezek folytán, és tekintve még, hogy az elitélt három vádlott egyike sem hoz fel K. ellen terhelő adatot, holott ilyen körülménynek — ha valóban léteznék — elhallgatása érdekükben nem áll: vádlott a lopásbani bűnrészesség vádja alól felmentendő volt, s ehhez képest azonnali szabadlábra tételét elrendelni kellett. A budapesti kir. itélő tábla : Annak megjegyzése mellett, hogy több alkalommal elkövetett lopás nem bűnhalmazatot, hanem bűnis­métlést képez, mely a m. btk. 335 §. megítélése alá esik, minélfogva a Sch. Ferencz vádlott terhére fenforgó G. József-féle lopás is bűn­ismétlésnek tekintetvén, a kir. tszék Ítéletének KI. Náthán, Sch. Ja­kab és K. Adolf vádlottakra vonatkozó felebbezett része Sch. Ferencz vádlott bűnösségére és elitélésére nézve is helybenhagyatik, indoko­lásánál fogva oly kiegészitóssel, hogy ezen vádlottak büntetésébe, az általuk, az elsőbirósági ítélet hozatalától, 1880. november 2-ik napjától kiállóit letartóztatásuk beszámittatik ; mindazonáltal a Sch. Ferencz vádlottra kiszabott fegyházbüntetés bünösségi fokához mérve két és fél évi tartamra leszállittatik. Döntvénytár XXVIII.

Next

/
Thumbnails
Contents