Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

A) Köztörvényi ügyekben. 1. A sommás bíróság illetékes több követeléseket egybefoglaló keresetre, jóllehet ha az egybefoglalt követelések elkülönítve pereitettek volna, "az egyik vagv másik követelésre a kisebb polgári perekben hivatott bíróság lett volna illetékes. (1881. 25817. sz. a.) M. Zsigmondnak Cs. István ellen 132 frt iránti sommás perében a vágujhelyi jbiróság 1880. jan. 22. 282. sz. a. alperest 21 frt 48 kr. mint tüzkárbiztositási díjhátralék fizetésére feltétlenül, 100 frt kölcsönösszeg fizetésére pedig főeskü letételének feltétele alatt elmarasztalta. Alperes semmiségi panasza folytán a magyar kir. Curia mint semmitöszék a semmiségi panaszt elvetette. Indokok: Mert felperes jogosítva volt a prts. 66. §-a értelmében a kölcsönnek állított 100 frt s a biztosításért még hátralevő 21 frt 84 kr. díj megfizetésére irányzott keresetét egyesíteni, miután alperes nem kereskedő s az ingatlan biztositása a ker. törv. 258. §. 4. pontja alapján alperesre nézve nem képez kereskedelmi ügyletet. Ennélfogva az eljáró bíróság helyesen állapította meg az egybefoglalt felperesi keresetre bírói illetőségét, jóllehet a 21 frt 48 kr. hátralevő biztosítási díjra nézve, ha az elkülönítve pereltetett volna, a kisebb polgári perekben hivatott bíróság lett volna illetékes. 2. Ha alperes azon ítéletet felebbezte, a melyet a felebbezési fok vizsgálat alá vett, a felebbezési fornm az által, hogy a kérelemhez képest itélt, nem kiivethette el a prdts 297. §. 10. pontjában kijelölt semmiségi esetet, ha a felebbezési indokok hibásan más perben hozott ítéletre vonatkoznak is. (1881. márczius 15. 4438. sz. a.) K. Jeanettenek, G. D. Hermann csődtömege elleni 1000 frt iránti perében, felperesnő semmiségi panaszt adván be, a magy. kir. 1*