Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

55 ságok, a physikai erőszak és a fenyegetés használatának kivételével, minek azonban ezen komákra nézve jelentősége sincs, teljesen büntetlen maradnának. Mert mig a nemi közösülés esetében a 233. §-ban meghatározott erőszakos fajtalanságra, feltéve az akaratnyilvánításra nem képesített állapotnak a rendszer értelmében való fentartását, ily subsidiarius törvény szüksége nem forgott fen. Végre figyelmet igényel, hogy a magyar joggyakorlat a corpus jurishoz csatolt reguláé juris közt felsorolt azon szabályt: «Pupillus autem nec velle nec nolle in ea aetate creditur» ugy a büntető, valamint a polgári ügyekben szakadatlanul fentartva, a gyermekkorban levő leányokkal, habár ezek látszólagos beleegyezésével elkövetett nemi közösülést rendszerint még a nagykorúak ellen elkövetett erőszakos nemi közösüléssel egyenlőnek tekintette, sőt legtöbbnyire még ennél is súlyosabban büntette ; és a B. T. K. 232. §. 2. pontjában valamint a 233. §-ban kifejezett tétel, csakis átalánosabb körvonalozása lévén a fenérintett jogszabálynak: az idézett szakaszok helyes értelmezésüket ós magyarázatukat, a törvény meghozatalakor is irányadónak tekintett, ós a mint az emiitett kitételek mutatják, nemcsak meg nem változtatott, hanem világosan fentartott jogszabályban is találják. A mi a büntetést illeti, a másodbirósági itólet helybenhagyandó volt, mert jóllehet vádlottnak büntetése ugy a tett elkövetése idejében hatályban volt 1852. évi ausztriai, valamint az időközben életbe lépett magyar B. T. K. büntetési intézkedései szerint súlyosabb tételek alá esnék is, a B. T. K. 2. §-nak . alkalmazása esete fen nem forogván, minthogy a kir. ügyész nem felebbezett, vádlottnak terhére a másodbiróság által kiszabott büntetést felébb emelni nem lehetett. 18. fiyilvánosan rossz életet folytató nőre azon jogi vélelem, hogy a ki vele oly időszakban közösült, melytől a szülésig 6-nál nem kevesebb, 10-nél nem több hónap mnlt el, gyermeke nemzőjének tekintendő, alkalmazást nem nyerhet. (1880. deez. 29. 1511. sz. a.) A pécsi kir. tszék K. ö.-nek K. S. elleni apasági perében 1880. jan. 26-án 302. sz. a. következő Ítéletet hozott: Felperes azon keresetétől, hogy 1877. évi decz. hó 21-ón szült és azon hó 27-én történt megkeresztelése alkalmával Lajos nevet nyert gyermeke apjául alperes kimondassák és ez a gyermek eltartása megfizetésére köteleztes-