Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

4S tagadása ellenében azon állítását sem igazolta, hogy alperes a kérdés alatti kukoriczát egyéb kukoricza-készlete közé ürítette s így oly állapotba helyezte, hogy azt elkülöníteni többé nem lehetett. 15. Habar az osztrák esödrendtartás érvényének ideje alatt megkezdett esödperben a ID. kir. Curia mint seminitőszék a magyar csődtörvényre hivatkozott, ezen körülményből nem következtethető, hogy ezen esőd a magyar csődtörvény szerint kezeltessék és biráltassék el. (1881. február 1. 1165. sz. a.) N. Sámson elleni csődügyben, L. Károly tömeggondnok által a fenállott kir. makói törvényszék, mint csődbírósághoz beadott és a csödválasztmány által megvizsgáltan bemutatott számadás tárgyában, a szegedi kir. törvényszék mint csődbíróság 1879. nov. 27-én 20890. sz. a. következőleg ítélt: L. Károly, mint a N. Sámson csődtömegének gondnoka köteleztetik az általa 1854. június 27. kézhez vett 630 frtból a választmányilag helyesnek elfogadott és 74 frt 25 krt tevő kiadás levonása után fenmaradt 555 frt 35 krt és ennek kamatait a csődtömeg részére megfizetni. A fenti 630 frt levonásával fenmaradó ós 2520 frtot tevő ház vételárrészlet megfizetése alól tömeggondnok felmentetik, fenhagyatván a hitelezőknek az 1858. évben működő választmányi tagok elleni kártérítési joguk. Indokok: Annak előrebocsátása után, hogy jelen, még az osztrák csődrendtartás idejében megkezdett csődper a magy. királyi Curia mint semmitőszóknek 1873. évi október 29. kelt határozata értelmében a magyar csődtörvény szerint volt elbírálandó, L. Károly tömeggondnok a fenti összegben és járulékaiban marasztalandó volt, mert az 1854-iki július 27. megtartott árverezés alkalmával a 3150 frtért eladott s a tömeghez tartozott ház vételárából, vevő W. Jakab által lefizetett 630 frtot, az árverési jkönyv tanúsága szerint kezéhez vette ós a választmányilag is helyesnek elfogadott 74 frt 25 kr. kiadás levonása utáb 500 frtot W. Jakabnak adott viszsza 55 frt 35 kr. hováforditásáról pedig számolni nem képes. Minthogy pedig tömeggondnok azon állítását, mintha ő a kezéhez vitt vételárrészletből 500 frtot a választmány határozata folytán adott volna a W. Jakabnak, a választmány tagadásával szemben igazolni képes nem volt s mivel az ezen összegen tul mutatkozó 55 frt 35 kr. hiány igazolását meg nem kísérelte, őt ezen 555 frt 35 krban, és ettől járó kamataiban marasztalni kellett.