Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

15 matba tennie: mindamellett a nápolyi érseki Curia érintett Ítélete a közönséges kath. egyházjog szempontjából érvényesnek tekintethetvén : annak felülvizsgálatára csak az olaszországi egyházi felebbviteli bíróság levén hivatva, s azonkívül kétségtelen levén az is, hogy M. a házassági kötelék felbontását saját személyére nézve Nápolyban, mint rendes lakhelyén is kérhette: az említett érseki ítélet bírálásába a tszék nem bocsátkozhatik. Ezen ítélet érvényét a felek közt fenforgó egyházi házasság okából bünfenyitő bíróságaként eljárt kassai honvéd hadbíróság sem érezte magát hivatva, a bünvizsgálat során bírálat alá venni. Ugyanis K. Leo ellen azon okból, mert mielőtt M.-vel kötött egyházi házassága feloldatott volna, az evang. hitre áttérve 1873. apr. 19". házasságra lépett, a szatmári kir. ügyészség által 1874. február 12. kettős házasság bűnténye miatt bűnvádi panasz emeltetvén, az elővizsgálat befejeztével, a kir. tábla által illetékesnek kimondott hadbíróság a vizsgálat folytatását, tárgyi tényálladók meg nem állapithatása miatt 1876. nov. 11. megszüntette, azon egyetlen indokból, mert a nápolyi érseki Curia csak hiteles másolatban küldvén meg az iratokat, s azok eredetiben átküldését megtagadván, be nem bizonyittathatott, hogy M. s K. közt nemcsak polgári, hanem meghatalmazás utján egyházi házasság is létrejött. Ezek folytán a nápolyi érseki itólet érintetlen hagyásával a tszék csak arra érezheti magát illetékesnek, hogy a köztük létrejött s törvényeink által érvényesnek el nem ismert polgári házasság semmis voltát kimondja. A kir. tábla 1880. július 19. 33529. sz. a. tszék ítéletét, a mennyiben az 1866. decz. 13. Palermóban létrejött polgári házasságot semmisnek mondotta ki, megváltoztatta s a házasságvódő azon kérelmének, hogy a polgári házasság alperesre nézve eredetileg érvénytelennek mondassék ki, helyt nem adott. Mert felperes azt, hogy a házasság az A. szerint peres felek közt Palermóban az olasz törvényeknek megfelelőleg 1866. decz. 13. polgári uton köttetett meg, előzőleg az egyházi szertartás szerint létrejött, a per során be nem bizonyította; ekként a bíróság jelen perben csupán polgári uton kötött házassággal áll szemben. Minthogy pedig törvényeink a polgári házasságot nem ismerik, s ehhezképest a peres felek közötti házasság, tételes törvényeink szerint olyannak nem tekinthető, a melynek akár feloldása, akár érvényének megbirálása azon bíráskodási jogkörbe foglalható volna, mely a házassági perekre nézve az 1868. 47. t. cz. 1. §. s 54. t. cz. 22.,