Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

43 víleg elöjegyeztetett, illetve később 1997. sz. a. bekebeleztetett ; végre &z is kiderül, hogy K. Andrásnak némely hitelezői ellen végrehajtást intézvén, a B. Dáviddal és M. Jánossal kötött adásvevési szerződésből kifolyó vételár 1875. márczius 9. és folytatva márczius 14. bírói uton foglalás alá vétetvén, és mindezek megtörténte után K. András 1875. évi szept. 4. azon bűnvádi feljelentéssel lépett fel, hogy a közte és B. Dávid, valamint M. János közt kötött és a szklabinai 35. sz. tjkvben foglalt tulajdonára vonatkozó adás-vevési szerződés a be nem kebelezett hitelezőinek kijátszása végett köttetett, azonban jóllehet az elősoroltak szerint a részletesen is megérintett jogügyletek és a felek közt keletkezett jogviszonyok bonyolult volta kétségtelenné bizonyul, mégis oly cselekmény, mely az eddigi bűnfenyitő joggyakorlat, vagy a B. T. K. 379. és 65. §§. értelmében a csalási bűnkisérlet bűntettét képezné, sem a feljelentő K. András, sem B. Dávid vádlott ellen fel nem merülvén és bizonyítva nem lévén, most nevezetteket a csalási bűnkisérlet vádja és következményének terhe alól felmenteni kellett. 13. Külföldi és magyar honos kőzött külföldön az ottani törvények értelmében létrejött polgári házasság jogérvényes és hazai bíróságaink által véglegesen feloldható. (1880. nov. 26. 10057. sz. a.) M. Eleonóra nápolyi lakos r. katholikus hitvallású, K. Leo s.-a.-ujhelyi lakos, honvéd őrnagy, protestáns ellen a vegyesházassági kötelék végleges feloldása iránt 1879. decz. 13. a s.-a.-ujhelyi tsznél pert indított. A felek 1866. évi decz. 13. a palermói polgári hatóság előtt polgári házasságot kötöttek. A törvényszék f. év június 1. 4815. sz. a. ítéletet hozott, melyben felperest a házasság végleges feloldása iránti keresetével elutasította, ellenben a felek közt létrejött polgári házasságot semmisnek s nem létezőnek mondotta ki és a köztük állítólag 1866. febr. 22. létrejött egyházi házasság tárgyában, a nápolyi érseki Curia által 1872. aug. 16. hozott ítéletet érintetlenül hagyta; következő indokolással : A keresetlevélhez A. alatt mellékelt okmány szerint M. és K. nem 1862-ben mint a keresetlevélben állíttatik, hanem 1866. decz. 13. olaszországi polgári törvények értelmében a palermói polgári hatóság előtt polg. házasságra léptek. Ily házasságot azonban honi törvényeink s az egyházjogi szabványok a magyar birodalomban érvényesnek el nem ismerik ; s a magyar alattvalók által külföldön