Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

37 Valótlan volt tehát R.-nek ismételt feljelentéseiben tett azon állítása, hogy S. budai-keserü-forrás vizeit Dr. L. vegyelemzésének feltüntetése mellett hozta forgalomba, holott Dr. L. azokat — állítása szerint — soha nem vegyelemezte, és ebbeli vádjának súlyát nagy mérvben nehezíti azon körülmény, hogy fenebbi állításához olyanokat is fűzött, a melyek mint különösen a keserüviznek a palaczkok mosására kádakban elhelyezett esőviz és pöczegödörből merített romlott vízzel való szaporítása és vegyítése, közmegvetésnél egyebet nem szülhetnek az ellen, a kiről ilyen csalárd és közveszélyes eljárás hozatik nyilvánosságra és állhatatosan és egész határozottsággal fentartatik, ugy a hatóságok valamint maga a nagy közönség előtt is. Hasonló szempont alá esik a másodbiróság érvelésében felhozott azon további indok, hogy R. feljelentéseit nem valamely koholt körülményekre, hanem az előzőleg S. szolgálatában állott W.Ferencz illetve W. Mátyás és M. István által tett közlésekre és azon írásbeli bizonyítványokra alapította, melyeket a most nevezett egyének közléseik tartalmával részére kiállítottak. Eltekintve ugyanis azon felette gyanús módtól, melylyel a vógtárgyalási jegyzőkönyv és annak eredményét összefoglaló első bírósági ítélet tartalma szerint megszereztettek, illetve létrehozattak ezen most érintett bizonyítványok; eltekintve továbbá attól is, hogy ezen bizonyítványok béltartalma a kiállítók nevezetesen pedig W. Ferencznek eskü alatt tett vallomása által megczáfoltatott és határozottan valótlannak állíttatott; kétségtelen : hogy a kérdésben forgó feljelentésekért első sorban, sőt kizárólag csak maga R. a felelős, és pedig annyival inkább, mert a fővárosi tanácshoz intézett beadványában kijelentette, hogy feljelentéseinek egész tartalmáért ő felelős, és hogy mindezeket a saját személyében állítja. Természetes tehát, hogy a feljelentésekben foglalt állitások valótlanságáért a törvény szerint R. a felelős személy ós pedig anynyival is inkább, mivel a S. Hunyadi-féle telepnek közelében lévő L. testvérek «Rákóczy»-féle telepen lakván és működvén, módjában és érdekében állott volna, magának mindenről meggyőződést és közvetlen tudomást szerezni, mielőtt S. ellen ilyen súlyos vádakkal, a milyenek feljelentésében foglalvák, lépett volna a nyilvánosság terére. Tarthatlan végül a többször említett másodbiróság ítéletében R. felmentésére felhozott azon indok is, hogy be nem bizonyittatott az, mintha R. jobb tudomása ellenére bűntettre irányzott gonosz szándékból koholt alapon tett volna feljelentést. Tekintve ugyanis, hogy a rágalmazás fogalmához valami külön