Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

27 egyik vegyelemezve van, ezen vegyelemzés alatt a többi vizek is for­galomba hozhatók a nélkül, hogy az^gészségi tekintetből káros volna. Ennek daczára is R. Adolf első kérvényében azért sürgetett a minisztériumnál S. ellen vizsgálatot, mert csak egy kútja volt ele­mezve Dr. Liebig által, holott összes kutjainak vizét Dr. L. analysise alatt árulta. R. Adolf ezen eljárása által nyilván azt czélozta, hogy S. üzle­tének mint versenytárs ártson. Nem lehet e helyütt kórdós tárgya, hogy az üzleti verseny ily módoni nyilvánulása helytelenitendő-e vagy sem. Bűnügyi szem­pontból tény az, hogy a minisztériumhoz beadott első panasz-kér­vény büntetőjogi következményekre nem vezethető vissza s ehhez képest azon kérvény jelen bűnügy elbírálásánál csak annyiban mél­tattatik, a mennyiben a bűnügyi elemnek előzményét képezte. Egészen más szempont alá vétetnek R. Adolf azon kérvényei, melyeket a minisztériumhoz 2-od és 3-ad izben intézett. Ezekben ugyanis S. András már azzal terheltetik, hogy egyik kútja pöcze- (trágya) gödörben létezik, ebből büdös, egészségtelen viz merittetik, hogy S. telepén az ásványvíz mosogatólóvel s esővízzel vegyittetik, s az ekként kevert viz forgalomba hozatik. Első pillanatra is kitűnik, hogy ezek a vádtények oly termé­szetűek, hogy R. Adolfnak eléggé módjában állott, azok valódisága tekintetében személyesen meggyőződni. R. Adolf ezt nem tette; e helyett a súlyos vádat egy a W. Fe­rencz által aláirt nyilatkozatri fektette. Hogy mennyire felel meg e nyilatkozat a valódi tényállásnak, ereszben határozott adatokat nyújtott maga W. Ferencz. W. Ferencz ugyanis, midőn 1877-ben a L. testvérek szolgá­latába szegődött, R. Adolf által kérdeztetett S. telepének helyzetéről s az ott divó szokásokról. W. Ferencz egyszerű nyilt emberként elmondotta, hogy S. telepén az egyik sós kut vize a másik kut vizével kevertetik, hogy továbbá az egyik kut a 9-es számú álló viz közepén létezik, melytől a kutat csak egy agyagtöltés választja el, s hogy a palaczkokat néha ásványvizben mosogatják. R. Adolf e nyilatkozatok alapján oly tényállást szerkesztett s Íratott alá W. Ferenczczel, melynek a vógtárgyaláson történt felolva­sásakor maga W. Ferencz is megilletődött és határozottan kijelen­tette, hogy a kérdéses nyilatkozatban foglaltakat R. Adolf el ;tt soha nem is emiitette.

Next

/
Thumbnails
Contents