Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)
12 5. Az intávényezetten kivül, ki a váltót el is fogadta, még harmadik személy is, mint elfogadó fordulván elő a váltón, ez utóbbi azon védekezése, hogy mint névbecsiiló irta volna azt alá, figyelembe nem jöhet. (1880. okt. 5. 780. sz. a.) A pozsonyi kir. törvszék mint váltóbiróság K. Gyula pozsonyi ügyvéd által képviselt S. Mari, báró D. György D. Inkey Melánia bárónő és Moys István pozsonyi ügyvéd által képviselt D. Anna bárónő ellen 400 frt s jár. iránt 1879. évi szept. 20. 14728. sz. a. beadott soramás keresettel indított váltóperében hozott végzés ellen III. r. alperes D. Anna bárónő részéről kifogások folytán következőleg itélt : A végzés báró D. György I. és D. Inkey Melánia II. alperes irányában érintetlenül hagyatván, az ezen végzés hatályának III. alperes D. Anna báróné ellenébeni fentartása mellett tartozik utóbb nevezett alperesnő a Pozsonyban 18.78. april 10. 400 frttal kiállított váltó alapján, mint elfogadó a kereseti 400 frt tőkét, ennek 1879. évi april 10-től járó 6% kamatait felperesnőnek megfizetni. Indokok : A jelen váltóügyben hozott sommás végzés báró D György és D. Inkey Melánia I. és II. r. alperesek irányában érintetlenül hagyandó volt, mert nevezett alperesek ezen végzés ellen törvényes idő alatt kifogásokat be nem adván, a III. rendű alperesnő által emelt kifogások váltójogi kötelezettségüket nem érintik. III. r. alperes D. Anna bárónőt pedig a hivatkozott sommás végzés hatályának fentartása mellett elmarasztalni kellett, mert a kereseti váltó az abban, mint intézvényezett, megnevezett báró D. György által feltétlenül elfogadtatván, névbecsülési elfogadásnak jelen esetben a váltótörvény 56. §-a szerint többé helye nem volt, miből folyólag III. r. alperesnőnek a váltóra vezetett, valódiságára nézve kétségbe nem vont és semmi megszorítást vagy feltételt magában nem foglaló elfogadói nyilatkozata és névaláírása a váltótörvény 21. §-a szerinti közönséges elfogadásnak tekintendő lóvén, a váltófizetés régebbi bemutatásának ós az óvás felvételének szüksége fen nem forgott s III. r. alperesnőnek ama védekezése, hogy a kereseti váltót csakis mint névbecsülő fogadta volna el, nem vétethetett bírói figyelembe; mert ezen egyedüli körülmény, hogy III. r. alperesnő a váltóban mint intézvényezett megnevezve nincsen, a megbecsülés, elfogadás megállapítására, egyéb bizonyítékok hiányában elég támpontot nem nyújt. A budapesti kir. itélő tábla ; A felebbezett elaőbirósági ítélet