Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

260 Lap azonban a puska elsütése ily esetben sokkal súlyosabb szempont alatt jött beszámítás alá, ennélfogva az a szándékos emberölés kisérletén kivül még külön mint kihágás is nem képezheti a beszámítás tárgyát 213 108. Gondatlanság által okozott emberölés vétségét képezi, ha a kis gyermek szeszes ital élvezetére unszoltatik, s annyira lerészegittetik, mikép közvetlenül ezen részegségi állapotából származott a halálát előidézett ok. Az apa is vétkessé válik az által, hogy gyermekét ivó társaságban minden felügyelet nélkül hátrahagyta 224 116. A 279. §. azon esetben alkalmazandó, ha valaki embert szándékosan megöl és sem az előre megfontolt szándék sem az erős felindulás nincs igazolva . 236 XX. FEJEZED. Testi sértés. 11. Rendszerint halált okozó módon és ily eszközzel ejtett sértés, ha abból csakugyan halál következett be, nem minősíthető halált okozott súlyos testi sértésnek, hanem szándékos emberölést képez; 39 33. A gazdát cselédje ellen megilleti a házi fegyelmi jog, ugy hogy az annak gyakorlatában elkövetett könnyű testi sértés miatt büntetésnek nincs helye. Ha azonban a gazda által okozott testi sértés nyolez napnál tovább tartó egészségháboritást okozott, büntetendő 87 4-0. A ki pisztolylyal ember felé, de nem egyenesen reá lő, ha nem talál, nem az emberölés, hanem súlyos testi sértés kísérletében mondandó bűnösnek . . . . . 100 XXVI. FEJEZET Lopás. 41. Az elejtett tárgy addig, mig az elejtő el nem távozik, tehát hatásképességét a tárgyra kiterjeszti, az elejtő birtokában levőnek tekintendő. Aki ilyen elejtett tárgyat felvesz és megtart, lopást követ el. . . . 101 XXVIII. FEJEZET. A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. I. Büntethetö-e a hivatalnok azon cselekménye, hogy a kezelésére bizott pénztárból a jövő hónapra való fizetését lejárat előtt kiveszi ? 64