Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

229 kielégítését igazoló kifogással élni volt joga, és ezt ott érvényesíteni, mi hogy megtörtént volna, felperes nem is állította. Továbbá felperes a per során sem állított kárát, sem visszatartási jogát nem igazolván, azon cselekménye, hogy alperesnek illetőleg K. Árminnak megítélt összeget visszatartsa és állítólagos más, mivel sem igazolt követelése fedezésére önként fordítsa, jogalappal nem bírván, ez alapon támasztott keresetével, mint alap nélkülivel elutasítandó volt. Ily körülmények közt az, hogy alperes a kérdéses összeget mint K. Ármin megbízott ügyvéde, vagy mint annak engedményese hajtotta be, felperessel szemben közönbös. 111. A házasság tartama alatt szerzett ingók a férj vagyonából szerzetteknek vélelmezendök mindaddig, inig annak ellenkezője nem bizonyittatik. (1881. márcz. 14. 394. sz. a.) A jászberényi kir. jbiróság ifj. Tarnay Károly ügyvéd által képviselt F. Erzsébet felperesnek, Konczek István ügyvéd által védett B. János és B. Gábor elleni igényperében 1880. máj. 22-én következőleg végzett: Ha felperes a főesküt leteendi arra nézve, hogy az a) a. végrehajtási jkönyeben 1—5. sz. a. foglalt hus, szalonna és zsirnemüek, nem azon sertésekből nyeretvón, melyeket ő t. i. felperes saját pénzén vett s melyek az ő kizárólagos tulajdonát képezik : az igényelt tárgyak a bírói zár alól feloldatnak. Indokok : Mert G. Pál és S. János tanuk ellenében id. E. István, ifj. E. István, C. Donát, M. L. István tanukkal jogszerűen beigazolta felperes azon állítását, hogy a húsvágó üzletet voltaképen ő folytatja, ő a sertések vásárlója s ezek árának fizetője s ugyancsak felperes bír hitellel, ellenben II. r. alperes nagyon is hitelnélküli, ezen ténykörülményből vont okszerű következtetés szerint jogszerűen az vélelmezendő, hogy az a) a. végrehajtási jegyzőkönyv 1 — 5. tétel sz. a lefoglaltak felperes tulajdonát képezik. De minthogy az előnevezett két tanutói II. r. alperes is vásárolt sertéseket s ilykép nincs kizárva annak lehetősége, hogy a lefoglaltak II. r. alperes tulajdonát képezhették, egyéb bizonyítékok hiányában főeskü által volt döntendő. A budapesti királyi itélő tábla I. rendű alperes felebbezése folytán 1880. évi szeptember hó 14. 39063. szám alatt következő végzést hozott : Felperes keresetével elutasittatik.