Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

228 mann elleni más követelésbe beszámíttatott. Ugy de a kincstárnak magánjellegű követeléseire nézve nem lévén több joga, mint az állampolgárok bármelyikének : jogerősen megítélt tartozását az alperes ellen feoálló másnemű követelésébe, ennek előzetes beleegyezése nélkül, nincs joga beszámitani. Ily előzetes beleegyezést felperes nem is állit; ily beszámítás egyedül váltóbeli követeleseknél volna elfogadható a megtartási jog alapján. Ugy, de itt nem váltóbeli követelés forog fen. Mindezeknél fogva alperesnek joga volt, a jogerősen megítélt költségeket felperesen behajtani, a nélkül hogy ebből felperesnek kártérítési joga származhatnék. Azon körülmény, hogy alperes a 7. alatti engedmény-nyilatkozat alapján maga részére hajtotta be a kérdéses perköltséget, felperesre nem tartozik, ez alperes és megbizója közötti kérdés. Felperes a megítélt költséget tényleg senkinek sem fizette ki, és így jogosan hajtatott az be tőle: miért is felperes keresetétől elmozdítandó, és a költségekben marasztalandó volt. Felperesnek felebbezóse folytán a budapesti magyar királyi itélő tábla 1880. évi május hó 30-án 12188. szám alatt következő ítéletet hozott: Az eljáró bíróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Mert alperes az A. alatti ítélet által kitüntetett perben nem mint fél szerepelt, hanem mint azon perbeli alperesnek képviselője, s felperes beismerése szerint, mint ilyen hajtotta végre rajta az azon ítélet által fele részére megítélt perköltséget. Eltekintve tehát attól, hogy a jogerőre emelkedett birói határozat alapján eszközölt végrehajtás miatt felperest kártérítési jog, törvény szerint különben sem illetheti meg; a fenforgó tényálláshoz képest, fel- és alperes közt még személyes jogi viszony sem áll fen: miért is felperest alperes ellen alaptalanul indított keresetével ezen indoknál fogva elutasítani s illetőleg az elsőbirósági ítéletet érdemileg ezen, a perköltségre nézve pedig felhozott indokainál fogva helybenhagyni kellett. Felperesnek további felsbbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék 1881. május 5. 12777. szám alatt következőleg itélt: A budapesti kir. itélő táblának ítélete helybenhagyatik. Indokok : Felperes maga beismeri, hogy a kereseti követelés, birói ítélet alapján vezetett birói végrehajtás utján lett ellene behajtva, ily körülmények közt felperesnek a végrehajtási eljárás folyamában az itóletileg megállapított követelésnek végrehajtás előtti